A Szent Jakab-templom Kőszeg legnagyobb múltra visszatekintő belvárosi, háromhajós temploma. A gótikus belső kialakítás és a barokk külső megjelenés mögött gazdag, néha viharos történelem húzódik meg. A Szent Jakab-templomot a ázadban kezdték építeni. A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával. A Garai család építkezésének nyomait mutatja a családi címerrel ellátott zárókő. A reformáció idején a német és a magyar anyanyelvű gyülekezetek eleinte közösen használták a város plébániatemplomaként, később csak a németeké lett. A jezsuiták betelepítésekor a rendnek ajándékozták, akik után a piaristáké majd a bencéseké lett. 1653-ban a protestánsok lerombolták középkori oltárait. Barokk főhomlokzatát pedig az 1700-as tűzvész után alakították ki. Szent jakab kolostor ii. Falfestményein 1937-ben került elő, a Palástos vagy Köpönyeges Mária, valamint Szt. Kristóf és a Háromkirályok freskója. A főoltáron álló Madonna-szobor a 15-16. századból származik.
1982-ben gótikus kőfaragványok és terrakotta töredékek kerültek elő, amiket az 1653-as átalakításkor távolítottak el. A templomot 1671-ben I. Lipót (1640-1705) parancsára vették el a kőszegi evangélikus felekezettől, és 1677-től a jezsuiták kapták meg. A templom melletti telekre a régi plébániát elbontva 1677-80 között felépítették a kétemeletes kora-barokk stílusu jezsuita rendházat és kollégiumot. A hagyomány szerint ebben a templomban temették el 1679-ben Széchy Máriát, a "Murányi Vénuszt". Herceg Esterházy Pál nádor 1693-ban oltárt adományozott a templomnak. 1697-ben a szentély ormára huszártotony került a szomszéd Szent Imre templom Sanctus tornyának mintájára. Szent jakab kolostor 2. 1700. január 30-án tűzvész pusztított a városban, az egyház épületei is jelentős kárt szenvedtek. 1710 szeptemberében Béri Balogh Ádám kurucai újból felgyújtották a várost. 1720. augusztus 11-én ismét tűz pusztított a belvárosban. A jezsuita rend most már csak komoly anyagi segítséggel volt képes épületeit újból használhatóvá tenni.
Ez utóbbiból új ajtót nyitottak a templomba. Az előcsarnok északra néző ablakát később ajtóvá alakították. A kolostor főépületét kőkerítéssel vették körül. A kerítés falai mentén három kisebb házat emeltek: kettőt nyugaton, egyet délkeleten. A kerítés nyugati oldalához egy kétfelé osztott kertet csatoltak. A kert déli részébe egy újabb kis kőházat építettek. Kelet felől egy terasz és egy hatalmas méretű külső kert készült. Szent jakab kolostor biblia. A nagy kert sarkain, és oldalainak közepén kerek tornyokat emeltek. Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel törték át A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. A nagy kert északnyugati sarkában egy elkerített kertrészt alakítottak ki, amelyhez egy boltozott pince is csatlakozott a körítőfal nyugati középső tornya mellett.