Ugyan lehet, hogy Henry Fondának vannak híresebb filmjei, mint például a Tizenkét dühös ember vagy a Volt egyszer egy vadnyugat és Terence Hillt is inkább Bud Spenceres produkcióiból ismerhetjük. Ám a Nevem senki mindenképpen, mindkettőjüknek a legjobb munkáikhoz tartozik. Az 1973-as kiváló alkotást, nagyon nagy kár lenne elfelejteni mert az egyedi stílusa mellett nagyon tartalmas és színes üzenettel rendelkezik. Meghatódtak a rajongók: Terence Hill fia és Bud Spencer lányai közös képet készítettek ( Címlapkép forrása) //taki// Színészi alakítás - 87% Tartalom - 85% Filmezzü - 85% IMDB - 75% User Rating: Be the first one! Article Tags: Bud Spencer · featured · Henry Fonda · Nevem Senki · Terence Hill
Ezután majd figyelemmel kísérem ezeket a választási tájékoztatókat, és ha továbbra is pénzbírsággal fenyegetőznek, soha semminő választásra nem fogok elmenni, mert a nevem Senki. Egy nulla vagyok. Plavec Gyula Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap! Támogatom
7. 3 Megjegyzés a filmről: 7. 3/10 735 Választók Kiadási dátum: 1973-12-13 Termelés: Rafran Cinematografica / Les Films Jacques Leitienne / Rialto Film Preben-Philipsen / Alcinter / Wiki page: Senki Műfajok: Vígjáték Western A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak.
Küldtek előtte egy tájékoztató nyomtatványt, melyben értesítettek, mikor, hol és hogyan fog lezajlani az önkormányzati választás. Ennek az értesítésnek a végén volt egy záradék (poučenie), melyben a következőkre figyelmeztettek: abban az esetben, ha a választópolgár nem rendeltetésszerűen fogja felhasználni a szavazólapot, pénzbírság kiszabásával sújtható, melynek összege 33 euró. Elképzelni sem akarom, milyen módon kívánnak érvényt szerezni ennek a fenyegetésnek! Be vannak kamerázva a szavazófülkék? Vagy ujjlenyomat alapján? Vagy besúgóhálózattal? Azzal nem tudok eldicsekedni, hogy valaha is éltem volna demokratikus országban, így csupán ilyen együgyű, irreális elképzeléseim vannak a demokráciáról. Szerintem ha egy demokráciában az a csámpás fülű választópolgár veszi a fáradságot, ünneplőbe rittyenti magát, és elmegy szavazni, szíve joga, mi tesz azzal a szavazólappal, melyet kézhez kap. Mondjuk, elmegy választani egy szerb asszony meg egy legény (értik? ), egy szerb asszony meg egy legény, és ha nekik az a véleményük az egészről, hogy rászellentenek vagy rárajzolnak valamit a szavazólapra, ezt is figyelembe illene venni, hiszen ez az ő véleményüket tükrözi, és segít a hatalomgyakorlóknak világosabb képet kapni az átlag állampolgár szellemi érettségéről és általános hangulatáról.
Összességében is igaz rá, hogy a lemez súlya sokkal légiesebb. De hagyjuk is a hiperkarmás párhuzamokat! A Nemes András által írt dalok szintén a líraibb hagyományokat viszi tovább, tehát ebben sem különbözik olyan nagyban az egyéb alternatív zenekaroktól. Viszont, a Pluto olyan albumot rakott le elénk, ami egyrészről kiérdemli az alter jelzőt, másrészt igazából minőségi pop egyvelegről van szó. Ezt az ideális arányt elég nehéz eltalálni, de itt nem ütközünk ebbe a problémába. Az album javarészt középtempós-gyors dalokat vonultat fel, ezek egytől-egyik jó számok, de koncentrálni kell ahhoz, hogy ne mosódjon egybe az egész. A Ne zavard (csak játszik) és a Mások könnyei kilóg egy kicsit ebből a sorból, a lassú számok listáját gyarapítja. Mind a kettő szívtépő gondolatokat fogalmaz meg. Nekem ez az utóbbi lett a kedvencem az albumról. Ezt ajánlanánk következő kislemeznek. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a zenei háttér időnként csak a szükséges rossz lenne, legalábbis a zenekarnak nem ebben van az erőssége.