2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Közép- és Felcsík. Veszprém, 1996. Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Csíkszenttamás község honlapja
Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4, 75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. A középkori templom leírása [ szerkesztés] Az egykori templom alakja alapján a csíki gótikus templomok sorába illeszthető és a székely gótika részét képezi. Az egyhajós templomnak sima famennyezete volt, apsisa polygon záródású, támasztópilléreinek nyomaiból ítélve boltozott volt. A templom egész belső hossza 18 méter lehetett, ugyanakkor a sekrestye nyomai is kivehetők. A középkori templom várfallal volt körülvéve, a templom udvara temetőül szolgált. Római katolikus templom húsvét. Köpeczi Sebestyén József szerint a templom építésének kora az alap arányaiból és a torony stílusából következtetve, a 15. század második felére tehető. A mai római katolikus templom leírása [ szerkesztés] A régi templom anyagából 1778 -ban felépítették a barokk stílusú templomot. Az új templomba helyezték el a középkori templomból megmaradt 15. századi fali szentségtartó fülkét.
Akkor tűntek el az egykori csúcsíves ablakok, amelyeknek gótikus kőkeretei kívülről láthatók. A templom külső támpillérei megmaradtak. A régi oltárak helyére aranyozott, faragott oltárak kerültek. Egy 1716 -os püspöki vizitáció alkalmából készült összeírás szerint akkor fa harangláb tartozott a templomhoz a kerítésen kívül, tehát ekkor még nem volt kőből épült tornya. [1] Az északi fal áttörésével 1761 -ben építették a hajóhoz a Nepomuki Szent János -kápolnát. A templom nagy lőréses kerítése a 17. században készült. A templomot 1831 -ben és 1833 -ban újították fel. A műemléktemplom orgonáját Boda József készítette 1899 -ben. Híreink. Az 1990 -ben a földrengés során a templom falán freskórészletek kerültek elő. A Csíkkozmási római katolikus templom ot a két keleti paptestvér Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, akik a legenda szerint betegeket gyógyítottak. Csíkkozmás középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmaradt katolikusnak. Benkő József szerint a 18. században katolikus anyaegyház volt és napjainkban is megőrizte római katolikus jellegét.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982. Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1977. Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994. Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. Romai katolikus templom magyarorszag. ISBN 973-9203-56-6 Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998. Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002. Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007. Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Archimedia honlapja
A templom kertjében a helyi hívek összefogásának eredményeképpen újjáépítették a Lourdes-i barlangot is, mely Szent Bernadett legendájához köthető.
A templom építése a műemléki szakirodalom szerint 1212-ben történt, s az épület szerepel az 1382. évi plébániajegyzékben is. A román stílusú építményt 1450 körül gótikus részletekkel újjáépítették. A templom egyhajós, keletelt, előreugró középtoronnyal. A tornya egyszerű, négyszintes, a kétszakaszos hajó falai középkoriak. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, két félköríves, román ablakkal és gótikus, vízorrokkal kiképzett támpillérekkel. Romai katolikus templom bacsalmas hungary. Keresztelőkútja XIV. századi, új, szembeálló oltárába a középkori oltárasztal egy darabja van beépítve. Szószéke rokokó stílusú, s a hajó diadalívének északi oldalán helyezkedik el. A kegyhely szentélye a török hódoltság idején beszakadt, de a középkori templom 1713-ban még állt. Ezután többször átépítették barokk stílusban. A szentély 1717-ben kapta meg mai boltozatát, de az nem maradt meg sokáig, a templom ugyanis 1731-ben leégett. 1757-ben aztán újabb tűzvész érte, ekkor épült a mai hajóboltozat. A negyedik barokk építkezés 1792-ben folyt, s a plébánia adatai szerint a toronyépítés is erre az évre datálható.
Az 1791-1799 között épült copf stílusú katolikus templom egyhajós egyszerű épület, homlokzatba simuló toronnyal. Belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotta 1994-ben. Az ő alkotásai díszítik többek között a Szegedi dómot és a Parlament több termét is. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m2. Fő témája Jákob álma. A főoltár képét Falconer József festette 1800 körül, amely Krisztus keresztelését ábrázolja. A templommal szemben található a János Vitéz Díszkút, amelyet 1999-ben Markolt György szobrászművész alkotott. Római katolikus templom – Sáta honlapja. Ráckevén él egy legenda, miszerint Petőfi Sándor János Vitézének figuráját egy ráckevei születésű ifjú, Horváth Nepomuki János huszártiszt alakjáról mintázta. A hasonlóság elég sokrétű, életének számos vonása felfedezhető az irodalmi alkotásban. A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható!