A z online bántalmazás minden formája elítélendő és komoly traumát okozhat az elszenvedőinek. Ez még inkább igaz akkor, ha olyan személyes adatokhoz, tartalmakhoz fér hozzá valaki, amihez nem szabadna és - amihez valljuk be -, semmi köze. A Trónok Harca egyik főszereplőjével, Maisie Williams-szel forgatott Az internetes zaklató (Cyberbully) szinte testközelből mutatja meg egy fiatal lány szenvedéseit és a zaklatás dinamikáját. Amire nem számítottál? A főszereplő Casey (Maisie Williams) névtelen csetpartnere már kezdetben is furcsa, hiszen hívatlanul és személyazonosságát, hangját elrejtve ír rá a lányra. Hamar kiderül, hogy a valódi célja egy korábbi hibájáért elégtételt venni Casey-n. Feltöri a lány közösségi média fiókjait, e-mailjét és számítógépét, ezzel pedig olyan intim helyzetben készült fotókhoz jut, amelyek publikussá tételével megzsarolja a lányt. Az internetes zaklató (Cyberbully) című filmről érdemes tudni, hogy valós esetek ihlették, tehát ami a filmben látható, megtörténhet bárkivel.
Az internetes zaklatások során a zaklató online kommunikáció, mint pl. : szöveges üzenetek/csevegések, közéaaégi média posztok segítségével fenyegeti, zaklatja, lejáratja vagy bántalmazza áldozatát. Ez egy fizikai erőt, vagy személyes találkozást, érintkezést nem igénylő bűncselekmény. Bárki lehet zaklató, akinek internet hozzáférése, kapcsolata van. A felhasználók eltérő szándékokkal regisztrálnak. Míg sokan az online hálózatok előnyeit használják fel, addig számos felhasználó a posztolt információkat rossz célokra használja. Ezen szándékok mögött lehet a személyazonosság megszerzése, leplezett információgyűjtés vagy zaklatás. Ehhez kapcsolódóan előfordul, hogy a felhasználó – mivel nem is kötelező – hamis adatokat ad meg magáról és nem fedi fel valós kilétét. Adatvédelem Soha ne adj meg privát információkat, mint pld. : a telefonszámod, címed. Extra óvintézkedés lehet, ha olyan e-mail címet is csinálsz, ami nem tartalmazza a nevedet. Légy megfontolt a személyes biztonságodat illetően, amikor olyan személlyel találkozol, akivel online ismerkedtél meg.
A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről. A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015. ) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A koronavírus-járvány hatására az online jelenlét tovább nőtt, a fiatalok akár a korábbinál 50%-al több időt is tölthettek a neten, így a lehetséges bántalmazás esélye is fokozódott. A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak.