A Futrinka utca, Mazsola és Tádé neve még azok számára is ismerősen cseng, akik a '90-es években születtek. Nem csoda, hiszen az egyik első bábfilm vált az egyik leginkább meghatározóvá Magyarországon. A bábfilmek hőskora ekkor kezdődött, utána futószalagon jöttek a zseniálisabbnál zseniálisabb, megérdemelten népszerű bábfilmek. Cikkünkből megtudhatod, kik álltak Mekk Elek, Süsü, a legkisebb ugrifüles és Misi Mókus figurái mögött. Mazsola hangja, Havas Gertrúd alapító tagja volt az első állandó bábszínháznak. Tehetségét később a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban még szélesebb publikum előtt kamatoztathatta. Kis szerepben is nagy színész – Isten éltesse a ma 68 éves Kútvölgyi Erzsébetet! - WMN. A tévében Mazsola karakterét szólaltatta meg, sokak kedvence volt. Bálint Ágnes, a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, nagy meseíró nem véletlenül bízta rá Mazsola malac szinkronizálását. Mazsola és Manófalvi Manó 1963. november 6-án jelent meg először a képernyőn, és 135 héten keresztül szórakoztatta a nézőket. Nézd meg, kik szólaltatták meg gyermekkorunk kedvenc bábfiguráit!
Isabelle Huppert és Monori Lili fantasztikus kettőse mellett mindenki felfigyelt a fiatal Hernádi Judit mélyen búgó, fanyar hangjára. A Sohase mondd az egyik legnagyobb sláger lett. Mészáros Márta videoüzenete a film vetítése előtt:
Ahol az anyukája sohasem ideges, az apukája sohasem rohan, hisz legfőbb vágyuk, hogy Coraline-t boldoggá tegyék. És Coraline tényleg boldog ebben a másik, tökéletes világban - egy ideig. Fotó: Éder Vera A főbb szerepekben Spiegl Anna, Pallai Mara, Ács Norbert, Márkus Sándor és Kovács Judit látható. A regényt Gimesi Dóra írta színpadra, bábtervező: Hoffer Károly. Sára asszony / Nemzeti Színház, Spektrum Színház, Marosvásárhely / r: Vidnyánszky Attila / január 17. 19:30, Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem, Budapest Vidnyánszky Attila Bánk bán ja a Nemzetiben bebizonyította, hogy bármennyire is nem sikerült éveken keresztül olyan erejű előadásokat létrehoznia, mint korábban, messze nincsen híján alkotóerőnek. Kútvölgyi erzsébet ferme saint. A Sára asszony egy 19. század eleji, sokgyermekes család története. " Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli " – olvasható az előadás felvezető szövegében. Sára asszony és férje György, Misikét, hatodik gyermeküket temetik.