Az 1935-ös Oswald, a szerencsés nyúl, Robinson Crusoe Isle rajzfilmben Oswald Robinson Crusoe "pénteki emberének" állására pályázik. Crusoe tizenkét előző péntekjét a kannibálok ették meg, így Oswald "13. péntek" lett. A Luis Buñuel "s 1954 film Robinson Crusoe, Jaime Fernández játszott péntek mellett Dan O'Herlihy mint Crusoe. A kilencvenes években a Robinson Sucroe című animációs sorozat, Robinson Crusoe paródiája. A Sucroe szigetre érkező szigetet barátságos bennszülöttek népesítik be, akiket a hét napjairól és a napszakokról neveznek el (pl. "Kedd hajnal"). péntekig. Az 1964-es Robinson Crusoe a Marson című film űrkalandként írja át a Robinson Crusoe-történetet. Victor Lundin a Crusoe figura, Christopher Draper parancsnok ( Paul Mantee) megmentett társát alakította, aki a regényre hivatkozva "pénteknek" nevezi. Az 1970-es mexikói Robinson Crusoe a fiúban (Ahui Camacho) döntő a meztelen mentésről, valamint az 1973-as folytatás Robinson és péntek az elvarázsolt szigeten (Robinson y Viernes en la isla encantada).
A kalandos történetén kívül is rengeteg érdekes sztori kapcsolódik a Robinson Crusoe -hoz, íme, kilenc közülük. 1. Robinson élt Úgy tartják, a történet valós alapokon nyugszik, többek között egy Alexander Selkirk nevű skót matróz sztorija ihlette. Selkirk összeveszett a kapitányával, aki otthagyta őt egy lakatlan szigeten. Öt éven keresztül élt a Chiléhez tartozó Juan Fernandez-szigetek egyikén, majd 1709-ben egy angol hajó segítségével visszatérhetett a civilizációba. Defoe állítólag személyesen is találkozott Selkirkkel, így biztos forrásból szerezhetett információkat a könyvhöz. Egy korai ábrázolás Robinsonról, kinézete hajaz Selkirkére - Forrás: Wikipédia 2. Crusoe-sziget A szigetet, amin Alexander Selkirk öt évet töltött hajótöröttként, a chilei kormány a regény hősének tiszteletére Robinson Crusoe-szigetre keresztelte át. 3. A végtelen hosszú cím Ugyan általában csak Robinson Crusoe -ként hivatkoznunk a műre, a teljes címe valójában sokkal hosszabb: Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki huszonnyolc évet élt egyedül egy lakatlan szigeten Amerika partjainál, a nagy Orinoco folyó torkolatától nem messze; egy olyan hajótörés kényszerítette a szigetre, amelyben rajta kívül minden ember meghalt.
A hajó viszont veszedelembe került nagy vihar közepette, utasaival a tengerbe vesztek, kis szerencsével Robinson Crusoe megmenekü tökéletesitette életformáját a lakatlan szigeten, s egy szerencséss napon egy angol hajó fölszdte Péntekkel eggyütt akit a Kannibáloktol mentettt meg. 27 év után hazajutott Anlgia földjére. Szereplök-Szereplök csoportositása: Jó szereplök: Robinson Crusoe, Robinson Crusoe annyja, Robinson Crusoe apja, Izmail, Xury, Péntek, Péntek apja, Poll, Spanyolok, Jack, Robert Rossz szereplök: Tom Smith, Will Fry, Will Atkins, Csónakmester Szereplök jellemzése: (nem irhato le mer.. -"-) Szerkezett: -Metafóra:Az ember nagykoruvá válik, a vallás és a tudatlamság gyermekkorából, eljut az értelem irányitotta felnöttkorba. (Netröl mentettem meg) Szerkezetti vázlat: 1. Bárcsak ilyen egyszerű volna! Decemberben belevágtunk a 6. lombikba, ami önköltséges lesz (195 ezer a komplett beavatkozás + gyógyszerek + táppénzes mínusz). Ez nem egy szerény összeg, hát még, ha hozzá adnám az elmúlt 5 stimuláció költségét.
A Miskolci Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház együttműködésében került színre Nino D'Introna - Giacomo Ravicchio szerzőpáros műve, a Robinson & Crusoe. Az előadást a 2009-2010-es évadban 6-6 alkalommal láthatja a magyar és a szlovákiai közönség a két város színpadán Michal Soltész és Molnár Sándor Tamás előadásában. A pusztítás után, mindentől távol, véletlenül találkozik két katonaruhába öltözött férfi. Nem értik egymást, de meg kell érteniük egymást, ha túl akarják élni a megpróbáltatásokat. A szerzők - ők is ketten vannak ugyebár - Daniel Defoe híres regényhőséből két színpadi szereplőt kreáltak. A mi darabunk két férfialakja is hasonló módon - tudniillik egy "szigeten" - találkozik egymással, mint a regénybeli Robinson Crusoe és Péntek. Ez a tengeri sziget ugyanakkor egy "civilizációs sziget" is, vagyis nem más, mint az "utolsó" hely, ahová a katasztrófa után a két szerencsétlenséget szenvedett pilóta kimenekülhet. Ellenséges hadseregek katonái, ráadásul nincs olyan közös nyelv, amin megértethetnék egymást.
Tizenhatodik fejezet: A foglyok megmentése Péntek és Robinson úgy döntenek, hogy új csónakot építenek, ami legalább olyan nagy, mint Robinson első próbálkozása. Egy hónap alatt végeznek a munkával és további két hétig tart, amíg vízre tudják bocsátani. Péntekről kiderül, hogy gyakorlott csónaképítő és a már kész csónakkal is ügyesen bánik a tengeren. További két hónapi munkával Robinson kis árboccal, vitorlával és kormánylapáttal is ellátja a csónakot. Robinson már 27 éve él a szigeten, ebből az utolsó háromban már Péntek is vele volt. Egyik reggel Péntek kétségbeesetten szalad Robinsonhoz: a partról három közeledő csónakot látott, benne rengetek bennszülöttel. Robinson is megfigyeli őket távcsövön keresztül: kiderül, hogy a három csónakban 21 bennszülött és három fogoly van. Robinson biztos benne, hogy ismét győzelmi sütést akarnak tartani, elhatározza, hogy Péntek és a puskái segítségével megtámadja őket és kiszabadítja a foglyokat. Péntek és Robinson kilesik a már a parton lakmározó bennszülötteket.
A 18. században új műfaj született: a robinzonád. Ettől kezdve minden író, aki hősét vagy hőseit távoli, lakatlan szigetre vezette, valamilyen módon Daniel Defoe fő művét utánozta. A cselekmény alapja valóságos történet. Alexander Selkirk matróz hosszú éveket töltött a lakatlan Juan Fernandez szigeten. A tengerészt büntetésből hagyta itt kapitánya. Selkirk a civilizációtól távol is képes volt elfogadható, emberi körülményeket kialakítani saját maga számára. A különös sorsú matróz történetéről szinte mindenki hallott Angliában. Defoe személyesen is megismerkedett vele. Néhány évvel a személyes találkozás után az akkor már csaknem 60 éves író hetek alatt vetette papírra művét. A mű címszereplője Robinson, akit apja ügyvédnek akart taníttatni. A fiatal fiú azonban szembeszáll a szülői szándékkal. Kalandvágyát nem képes legyőzni: tengerre akar szállni, a határozott apai intelem ellenére is: "Azon az úton, amelyen mi járunk, csendesen és simán folyik az ember élete. " A főhős nem ilyen életet kíván magának, de hogy pontosan milyet is, azt egyelőre ő maga sem tudja.