2018. január 12. 17:56 2018. január 12-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében Glant Tibor A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című kötetének bemutatójára. A könyv a Szent Korona és a magyar koronaékszerek Magyarországra való visszatérésének 40. évfordulója alkalmára íródott. A könyvbemutató első részében Pálffy Géza, az MTA "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője ismertette röviden a kutatócsoport elmúlt években végzett munkájának eredményeit. A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények könyvbemutató - YouTube. A 2012-ben indult projekt célja, hogy interdiszciplináris kutatói módszerekkel és széles nemzetközi együttműködésben vizsgálja a Szent Korona és a magyar koronázási ékszerek 1526 és 1916 közti történelmét. Pálffy elmondta, hogy a kutatócsoport munkája során számos új eredmény is napvilágot látott. Így például előkerült a koronázási jelvények eddigi legkorábbi hivatalos leltára 1622-ből, sőt sikerült "újra-felfedezni" a koronázási cipőt is, amely sokáig elfeledetten állt a Nemzeti Múzeum raktárában. A történész beszélt továbbá arról is, hogy a közelmúltban önálló kötetet szenteltek az "elfeledett koronázóvárosnak", ugyanis bár mára szinte teljesen kikopott a köztudatból, a 17. század folyamán három alkalommal is Sopronban helyezték a magyar király fejére a koronát.
A kutatócsoport két és fél éves munkájának eredményeként találták meg a legkorábbi, eredetiben fennmaradt magyar koronázási országzászlót, amelyet 1618-ban Pozsonyban, II. Ferdinánd szertartásán Esterházy Miklós emelt a magasba, továbbá a legkorábbi, 1647-ből származó horvát országzászlót. Emellett a szakemberek azonosították és a magyar állam anyagi támogatásával a Magyar Nemzeti Múzeum számára egy aukción megvásárolták az első budai királykoronázáson 1792-ben használt királyi udvarmesteri pálcát, továbbá rekonstruálták a feledésbe merült soproni koronázásokat, melyek 1622-ben, 1625-ben és 1681-ben voltak. Negyven éve érkezett vissza hazánkba a Szent Korona | Híradó. Így most már Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett Sopront is joggal sorolhatjuk koronázóvárosaink sorába – mondta Pálffy Géza. Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. Ezeknek a követjelentéseknek a feltárása érdekében a kutatók Európa számos levéltárában jártak, így például Velencében, Rómában, Madridban, Bécsben, de kutattak Pozsonyban, Németországban, Franciaországban vagy éppen a burgenlandi Fraknón, az Esterházy-család kincstárában, Európa egyik legrégibb magánmúzeumában is.
Jimmy Carter amerikai elnök a hidegháborús enyhülés jegyében döntött a szakrális ereklye visszaszolgáltatásáról. A Szent Koronát az akkori washingtoni külügyminiszter, Cyrus Vance személyesen adta át a magyar vezetésnek 1978. január 6-án. Egymilliárdot szán a kormány a Szent Korona megismertetésére | 24.hu. A Szent Korona és a többi koronázási jelvény kalandos tengerentúli utazása a második világháború végóráiban kezdődött. Az ereklye őrzői, az Országgyűlés által kiválasztott Perényi Zsigmond báró és Radvánszky Albert báró Magyarország német megszállását követően minél hamarabb biztonságba akarták helyezni a Szent Koronát. Erre kezdetben a budai vár tűnt a legalkalmasabbnak, így a koronaőrök itt ásták el a nemzeti kincseket. Egy 1938 augusztusában készült fotó reprodukciója a királyi palota márványtermében közszemlére tett koronázási jelvényekről. Előtérben Perényi Zsigmond báró és Teleki Tibor gróf koronaőrök ülnek (MTI-fotó/reprodukció) Az 1944. október 15-én bekövetkezett nyilas hatalomátvételkor azonban fény derült a cselre, és a náci Németországot kiszolgáló hungarista vezető, Szálasi Ferenc végül a Szent Korona jelenlétében tehette le esküjét az akkorra már részben szovjet ellenőrzés alatt lévő ország vezetésére.
Hiába azonban megannyi modern technika és rengeteg elmélet, a Szent Korona pontos történelme és készítésének részletei valójában mind a mai napig nem tisztázottak. korona Szent István Szent Korona
Az őr kérdésére közölte, hogy ő Kállai Gyula utasítására rohant csak ki még az ünnepség előtt, hogy sietve vásároljon egy példányt a memoárból. Kállai ugyanis egy dedikált példányt akar ajándékozni a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzornak, aki erre az ünnepségre utazott ide Amerikából. A kapuőr először vonakodott beengedni Karcsit, de végül a könyv felmutatása, a kabát nélküli kirohanás, Karcsi fogainak vacogása és a két jeles személy nevének említése hitelessé tette számára a mondottakat. Karcsi felrohanhatott a kupolaterembe, és láthatta a korona visszaadási ceremóniáját. Másnap hivatalában magához kérette a nagyfőnök. "Hogy kerültél oda? " – kérdezte. Ugyanis látta a tévében a híradót és sasszemével meglátta Karcsit. Magyar koronázási jelvények rajz. Beosztottjának látványa már csak azért is meglepte, mert ő maga is szeretett volna ott lenni, de nem kapott meghívót. Karcsinak nem maradt más, mint bevallani a turpisságot. A huszárcsínyből fegyelmi lett, ami figyelmeztetéssel végződött. A fegyelmi bizottság tagjai nyilván megértőbben ítélték meg a vétséget.
Ezt követően a neves amerikakutató, Frank Tibor beszélgetett a Debreceni Egyetem docensével, újonnan megjelent A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című kötetéről. Ennek során a szerző elmondta, hogy a korona és a koronázási ékszerek meglehetősen kalandos úton jutottak el a tengerentúlra. Magyarország területéről a második világháború végén a nyilasok parancsára a koronaőrség szállította el a mai Ausztria területére. A koronaőrök itt végül amerikai katonáknak adták meg magukat, így a klenódiumok amerikai kézre kerültek. A korona ezt követően egy speciális amerikai alakulat, a muzeológusokból és restaurátorokból toborzott "Monuments Men" ellenőrzése alá került. Ennek során előbb Wiesbadenben, majd Münchenben őrizték és állították ki, majd végül 1953-ban szállították az Egyesült Államokba, ahol az amerikai aranykészlet "otthonául" is szolgáló Fort Knoxban őrizték. A hidegháborús enyhülés és ezzel párhuzamosan az amerikai-magyar kapcsolatok normalizálódásával az 1970-es években újra napirendre került a Szent Korona visszaadása Magyarországnak.
Éppen negyven évvel ezelőtt, 1978. január 6-án adta vissza az Egyesült Államok a koronát a koronázási ékszerekkel együtt Magyarországnak, miután azok a második világháború végén a koronaőröktől az amerikai hadsereghez kerültek. Jimmy Carter elnök döntötte el a korona visszaszolgáltatását, de az amerikaiak hangsúlyozottan nem a magyar államnak, hanem a magyar népnek küldték haza több mint 32 év után a Szent Koronát. Az MSZMP főtitkára, Kádár János így nem is lehetett jelen az ünnepélyes átadáson. A világháború végén került az amerikaiakhoz A korábban meglehetősen kalandos utakat bejáró koronát a második világháború előtti majdnem száz évben a Budai Várban őrizték. Egy időre, 1944 októberében, a vár alá temették a koronázási ékszerekkel együtt, de aztán hatalomra kerülésekor Szálasi Ferenc is a koronára esküdött fel. Parancsára a koronaőrök a szovjet hadsereg elől nyugatra, előbb Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe vitték a koronát, ami végül 1945. március 27-én a koronázási ékszerekkel együtt Ausztriába érkezett.