Személyesen vette át szerdán a Párizsban élő Milan Kundera cseh író a Francia Akadémiához tartozó Simone és Cino del Duca Alapítvány díját, amelyet életműve elismeréséül kapott. A díjat korábban olyan neves személyiségeknek ítélte oda a francia akadémikusokból és más tekintélyes személyiségekből álló 14 tagú testület, mint Václav Havel egykori cseh elnök, Jean Anouilh francia drámaíró vagy Andrej Szaharov orosz író. Az 1967-ben elhunyt olasz kiadó, Cino del Duca felesége, Simone által 1969-ben létrehozott alapítvány nemzetközi díja 300 ezer eurós (86 millió forint) pénzjutalommal jár. Az elismerést évente adják át kiemelkedő művészi vagy tudományos művek alkotóinak, akiknek munkássága tükrözi a modern humanizmust. A most 80 esztendős Kundera a kommunizmus eszméi iránti kezdeti lelkesedés után az 1960-as években a cseh reformkommunisták táborához csatlakozva a szocialista rendszer legélesebb kritikusa lett. Kundera cseh iron man. Az író a hetvenes években távozott hazájából, és Párizsban telepedett le. Tavaly a diktatúrák korszakait kutató cseh intézet (USTR) olyan jelentést hozott nyilvánosságra, amely szerint Kundera a kommunista rendőrség besúgója volt.
"A dolog nagyon meglepett. Olyasmiről van szó, amit nem vártam, amiről tegnap még nem tudtam, és ami nem történt meg" - magyarázta a regényíró. "Nagy talánynak" nevezte, hogy a Respekt egy korabeli állambiztonsági dokumentum másolatát is leközölte, amelyben a rendőrök név szerint őt említik, mint besúgót. Irodalmi kritikusok értékelése szerint a "besúgásnak", a "feljelentésnek" nagy szerepe van Kundera műveiben. "Lehet, hogy múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot fog jelenteni művei megértéséhez és interpretációjához" - véli Michaela Becková, cseh irodalomkritikus. Sokan úgy vélekednek, ha igaz a történet, lehet, hogy Kundera egyszerűen csak patriotizmusból cselekedett így, hogy megvédje az országot egy külföldi kémtől. Kundera cseh iro kousui. A ma 58 éves művészettörténész, Sonja Zemanekova pedig úgy nyilatkozott a The Timesnak, amikor diák volt, Kundera olyan írónak számított, aki arra bátorította őket, gondolkodjanak másképp. Mint mondta, ha fiatalon esetleg fel is jelentett valakit, az nem változtat későbbi megítélésén, és nem teszi értéktelenné a munkásságát.
Vörös István szerint ez a túlzott fordítói számonkérés arra a francia kritikára vezethető vissza, mely barokkos stílusú szerzőként jellemezte. Valóban volt egy ilyen francia fordítás, holott Kundera stílusa inkább szikár, és az olvasmányosság érdekében egyszerű nyelven ír. Fotó: Már abban is szerencsés író, hogy mindjárt az első verseskötetével bekerült a cseh irodalmi életbe, szemben például Hraballal, aki több évtizedet várt első kötetének megjelenésére. Milan Kundera művei több mint 2700 kiadásban jelentek meg - Fidelio.hu. Kundera kezdettől kritikusan viszonyul kora ideológiájához, bár ekkor még kommunista párttag. A Tréfa című első regénye a Prágai tavasz egyik elindítója volt. A kimondás bátorsága és önkritika együtt jellemzi a regényt, melyből film is készült – ezt később betiltották. 1975-ben a Université de Rennes meghívására vendégprofesszori meghívást kapott Bretagne-ba, ahonnan már nem tért vissza hazájába. Később Párizsban telepedett le, azóta is ott él. A francia irodalom befogadó, gondoljunk Apollinaire-re, a szintén nyelvet váltó Beckettre vagy Ionescura, az élők közül az orosz születésű Andrei Makine-ra.
Pincsije, Orbán kétkulacsos mozgását figyelve is ezt látjuk megerősítve: a magyar miniszterelnök a háború kitörése óta tettekben már nyugatos, ám kommunikációs bérborzai szájával még nem tudja elengedni a Putyin által neki dobott csirkecsontokat – "rezsicsökkentés", Paks2, kémbank, meg a miegyébb –, csak ugye a megerősödött, egységesebb nyugati szövetségben már senki nem hisz "Viktyornak", ezért annak is tesztje lesz az április 3-i hazai választás, hogy maradt-e életösztön a magyarokban. Madeleine Albrightban korunk egyik vezető geopolitikai gondolkodóját vesztette el a világ, a demokratikus Magyar Köztársaság pedig barátját, sorsát aggodalommal figyelő amerikai támogatóját. Vágvölgyi B. András Címlapfotó: Budapest, 2000. december 13. – Madeleine Albright amerikai külügyminiszter (j) és Göncz Árpád leköszönt köztársasági elnök a magyar politikusról elnevezett amerikai elismerés budapesti átadásán. MTI Fotó: Kovács Attila Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Kult: Milan Kundera tagadja, hogy ügynök lett volna | hvg.hu. Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from on Vimeo.
Első elbeszélését 1958-ban írta Én, a búbánatos Isten címmel. "Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott" - írta később. Színműveket is írt, a Kulcstulajdonosok című drámáját, valamint a Denis Diderot emléke előtt tisztelgő Jakab és az ura című darabját Magyarországon is bemutatták. Kundera cseh iro filmek. Az 1960-as évek első felében nagy sikert aratott három elbeszéléskötete (a Nevetséges szerelmek című ciklusa), amelyekben paradox, groteszk, tragikomikus és tragikus szerelmi epizódokat ír le. Első regénye, az 1967-ben megjelent Tréfa (amelyből 1968-ban, a prágai tavasz idején film is készült) a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg. A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: ismét kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyvét száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól.
Albright 1958-ban lett amerikai állampolgár. Tanulmányait a Columbia Egyetemen végezte, ahol a lengyel-amerikai Zbigniew Brzezinski, Carter elnök későbbi nemzetbiztonsági tanácsadója lett a mestere. Ő volt az, akin keresztül először állást kapott a Fehér Házban, 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége idején. Albright ezután hol az akadémiában, hol a politika közelében dolgozott. Brilliáns világpolitikai elemző volt, nemzetbiztonsági kérdésekben adott tanácsot a Fehér Háznak. 1993-tól az USA ENSZ-nagykövete, majd 1997-2001 között Bill Clinton külügyminisztere volt. Clinton első ciklusának vezérdiplomatája. Az első nő ezen a poszton annak a nagy országnak a történetében. "Pragmatikus idealista" politikusnak mondta magát, és már a nagyköveti rezidencián 1989-ben történült vacsorán amellett tört lándzsát, hogy a később Visegrádi Négyeknek nevezett kelet-közép európai országcsoport térjen vissza a nyugati civilizációba, ahogyan azt a cseh író, Milan Kundera fogalmazta: a szovjet uralom alatti Kelet-Európa legyen megint "Közép-Európa".