? Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik?, tartja a közhely. A dolog, – mint a közhelyek általában – igaz, ez azonban nem vigasztalja azt a munkáltatót, akinek a munkavállalója kárt okoz. Az új Munka törvénykönyve erre az esetre gondolva szabályozza a munkavállaló kártérítési felelősségének kérdéseit. Az új törvény a régihez képest meglehetősen kitágította a munkavállalók kártérítési felelősségének összeghatárait, másrészt kissé átalakította a felelősség megállapításának lehetőségeit. A korábbi szabályozással szemben, amely a munkavállaló kártérítési felelősségét csupán 1, 5 havi átlagkeresetében limitálta, az új törvény már 4 havi bére erejéig teszi felelőssé a munkavállalót az általa okozott kárért. Ha mindez nem jelentene elég visszatartó erőt a munkavállalók számára, az új szabály bevezeti azt az eddig csak a polgári jogban használt formulát, amely szerint a munkavállalónak mindig olyan magatartást kell tanúsítania,? Munkavállaló kártérítési felelőssége - Adózóna.hu. amely az adott helyzetben általában elvárható?. Az? általában elvárhatóság?
A munkavállaló és a munkáltató között munkaszerződéssel létrejövő jogviszonyban mindkét felet jogok és kötelezettségek illetik meg. Ezek közül egy a munkavállaló kártérítési felelőssége, vagyis abban az esetben, ha neki felróható magatartást tanúsított, vagyis nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható lett volna, úgy kártérítési felelősség terheli. Az ennek kapcsán megállapított kártérítés összegszerűségére hatással van, hogy a károkozás szándékos vagy gondatlan volt-e. A Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló felelőssége főszabály szerint felróhatósági jellegű. A munkavállalók közös felelősségre vonása - Adó Online. Ettől függetlenül egyébként a jogalkotó elkülöníti egymástól a felelősséget általános értelemben, a megőrzési felelősséget, valamint a leltárhiányért való felelősséget. Nyilvánvaló, hogy a munkakör jellegéből is adódik, melyik terheli a munkavállalót. Vannak olyan munkakörök, melyek esetében fel sem merül ez utóbbi, a leltárhiányért való felelősség, mások esetében pedig magától értetődően számolni kell ezzel. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a munkáltatót terheli minden esetben a bizonyítási kötelezettség, tehát az ő feladata, hogy a munkavállaló magatartása, és a kár közötti okozati összefüggést bizonyítsa.
Leltározásnál minden esetben jelen kell lennie a munkavállalónak vagy képviselőjének, ellenkező esetben a munkáltató egy – a szakmában jártas – érdektelen képviselőt köteles kijelölni. A munkavállalóval a leltárelszámolás eredményét ismertetni kell, aki betekinthet a leltári iratokba, nyilvántartásokba és észrevételt tehet. *** A munkavállalói kártérítési felelősség elbírálásakor tehát a legfontosabb annak tisztázása, hogy milyen vétkességi fokozatról beszélhetünk, illetve a munkavállalói tevékenység jellegéből nem következik-e esetleg objektív felelősség. Munkavállalói kártérítési felelősség – alapfogalmak - Jogadó Blog. Ezt követően a munkáltató feladata a kár és a munkavállaló magatartása közötti összefüggés bizonyítása, a munkavállaló feladata pedig az, hogy a munkáltató közrehatását, vagy más okból fennálló vétlenségét bebizonyítsa. Láthatjuk tehát, hogy a munkajogi kártérítési szabályok között nehéz az eligazodás, így ha segítségre van szükségünk, mindenképpen forduljunk munkajogi tapasztalattal rendelkező ügyvédhez.
Ennek fontos feltétele, hogy a kötelezettség megszegésére szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal kerüljön sor. Mit jelent a megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség? A munkavállaló a munkaszerződésben foglaltak szerint munkavégzésre alkalmas állapotban kell, hogy megjelenjen az előírt helyen, időben. A törvény ez alól néhány esetben kivételt engedélyez, így a megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül a következők valamelyikének érvényesülésekor: Keresőképtelenség időtartama Emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés ideje Kötelező orvosi vizsgálatok idején, pl. tüdőszűrés Véradáson való részvételkor legalább négy órán keresztül Szoptató anya a hónapok függvényében néhány órás időtartam erejéig Hozzátartozó halála esetén két munkanapra Képzés, továbbképzés idején a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése alapján a részvétel idejére Önkénes tűzoltói szolgálat idejére Bírósági, hatósági eljárás idején a megjelenéshez szükséges időtartamra Bizonyos különös méltánylást érdemlő helyzetekben, rendszerint ilyenek a családi, személyi okok miatti események Mindennek feltétele, hogy a munkavállaló köteles a távolmaradását a munkáltató tudomására hozni.
Akkor kell csak a teljes kárt megtéríteni, ha szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás történt, illetve ha vezető állású munkavállaló gondatlanul okozott kárt. Tisztázzuk a fogalmakat, hogy miképp is határolódnak el egymástól a törvényi rendelkezés szerint: Szándékos károkozásnak minősül, ha a munkavállaló előre látja cselekménye károsító következményeit, és azokba belenyugszik, vagy egyenesen kívánja bekövetkezésüket. Gondatlan a károkozás, ha valaki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de bízik azok elmaradásában. Esetleg azért nem látja előre, mert figyelmetlen, nem kellőképpen körültekintő. Súlyosan gondatlan a károkozás, akinek a kár keletkezésekor magatartását a teljes közömbösség, nemtörődömség, hanyagság, előre látás teljes hiánya jellemzi. De mivel a fogalmat a törvény nem pontosítja, ez csak az eddigi bírói gyakorlat szerinti meghatározás. Az Mt. 285. §-a szerint a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb minimálbér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással (a szóbeli érvénytelen) is érvényesítheti.
Vissza a tartalom j egyzékhez