A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt főszabályként abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a magatartás és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE | Kontroport Kft.. A kártérítés mértéke az általános szabályok értelmében nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét (a havi távolléti díj havibér esetén főszabályként megegyezik az alapbérrel). Szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetén azonban a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó speciális szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
formulája tehát általános jogszabályi kötelezettséggé vált: amennyiben a munkavállaló adott helyzetben nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható, és e magatartásával kárt okoz, akkor e kárt köteles megtéríteni. Hogy egy banális példával szemléltessem: egy csöndes, elmélyült munkát igénylő üzemben – például porcelánfestő üzemben – dolgozó munkavállaló egy hangos robbanásszerű hang hatására megijed, és egy rossz mozdulattal összetöri az általa festett nagy értékű kerámiákat. Ebben az esetben a munkavállaló valószínűleg pont úgy járt el, ahogyan az általában elvárható volt: csöndben végezte munkáját, amelyben kellőképpen el is mélyedt, majd a hirtelen hanghatásra megijedt. Amennyiben ugyanez az eset egy gépgyár lakatosüzemében történik, ahol nagy lemezeket kalapálnak, akkor munkavállalónk már megszegte ezt a szabályt, hiszen neki a hanghatásra számítania kellett, ezért ijedtsége indokolatlan volt. Az új törvény az összeghatár emelésén kívül egyéb szigorítást is tartalmaz. Munkavállalói kártérítés – Bérszámfejtés | RSM Hungary. A munkavállaló a szándékosan okozott kárt 100%-ban eddig is köteles volt megtéríteni.
Fontos tudni, hogy akár elismerte a munkavállaló a kárt, akár nem, a kár összegét a munkabérből levonni nem szabad! A munkavállaló nem adhat olyan nyilatkozatot, hogy a kár összegét vonják le a fizetéséből, már csak azért sem, mert sok esetben a kár teljes összege a fizetésnapig nem is derül ki. A munkavállaló minden olyan nyilatkozata érvénytelen, amelyben előre lemond járandóságáról, tehát előre gondolkodva, a munkaviszony létesítésekor sem köthetünk ki olyat, hogy a majdani kárt a munkaadó a munkabérből automatikusan levonhatja. Ilyen jogcímen a munkabérből levonni tilos! A szabály értelmében, amennyiben a kártérítés összege nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor ezt a kárigényét a munkaadó fizetési felszólítással érvényesítheti. Fontos kiemelni, hogy a fizetési felszólítás ellen a munkavállaló az illetékes Munkaügyi Bíróságnál 30 napon belül fellebbezhet, mely tényre a felszólításban fel kell hívni a munkavállaló figyelmét. Amennyiben e felhívást a munkaadó elmulasztja, akkor a munkavállalónak 6 hónapja van a fizetési felszólítás megtámadására.
Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania. Ilyen, az is, ha a munkáltató – felek együttműködésének tükrében – az általa ismert kockázati tényezőkről nem ad tájékoztatást a munkavállalónak. Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha például a munkavállaló azért okoz kárt, mert a munkáltató nem tájékoztatta korábban az általa használt eszköz veszélyeiről, vagy nem tartott munkavédelmi oktatást, a munkáltató felelősségét és közrehatását is vizsgálni kell. Ilyenkor tehát előfordulhat, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttesen lesz felelős a kárért, illetve az is megtörténhet, hogy a felelősséget csak a munkáltatónak kell viselnie. A kártérítés mértéke A kártérítés általános mértéke a munkavállaló négyhavi távolléti díjának erejéig terjedhet. Ha azonban valaki szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okoz kárt munkáltatójának, a teljes kárt meg kell térítenie.