Még 2009. szeptember 27-én, Párizsban összegyűltek a világ nyelvészei. Nyolc év kutatás és tanulmányozás után kiadták a világ tíz legkönnyebb és tíz legnehezebb nyelvének sorrendjét. A sorrend felállításánál figyelembe vették a nyelv fejlődését, a helyesírást, az írást, a betűk formáját, a jeleket, a beszédet, a nyelvtörténetet és a nyelvtani sajátosságokat. – Több nyelven olvasható ez az áltudományos értekezés az interneten. – A nyelvtudósok egyesülete, mely Berlinben székel (vajon mi a neve? ), a nyelvek vizsgálatát a legelterjedtebbekkel kezdte, majd fokozatosan a többit is vizsgálta. A világon kb. 7832 nyelv van. (Komoly szakember ezt nem írja le, mert a pontos számot senki nem tudja, amit az egyik tudós nyelvjárásnak tart, a másik külön nyelvnek. ) Minden héten megszűnik két nyelv és keletkezik két- három új (mégis, hogyan!? ). A legkönnyebben elsajátítható nyelvek: 1. spanyol a legkönnyebb nyelv a világon (melyet több mint 460 millió ember beszél és nagyjából 1 milliárd ember használ), 2. angol, 3. bolgár, 4. horvát, 5. román, 6. olasz, 7. norvég, 8. görög, 9. örmény, 10. mongol A legnehezebben elsajátítható nyelvek: 10. Sajó szlovák neve campbell. német, 9. francia, 8. kínai, 7. japán, 6. koreai, 5. perzsa, 4. arab, 3. finn, 2. magyar, 1. szlovák Tehát a világ legnehezebb nyelve a szlovák, mégpedig nehéz és bonyolult nyelvtani felépítése miatt.
Becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán, és hosszú évekig tartott, amíg az élet visszatért a folyóba. A tragikus történetben ugyanakkor fontos körülmény volt, hogy információk szerint feltehetően már február 23-a, 24-e óta szennyezheti a folyó vizét az egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányától beömlő zagy. Itt a friss jelentés: a Sajó magyarországi szakaszát is érinti a toxikus szennyezés. Sőt, időközben az is világossá vált, hogy a szlovák hatóság már végzett is a helyszínen mintavételt február 24-én, amelyből kiderült, hogy a konkrét szennyvízben mért arzén 187-szer magasabb értéket mutatott a Szlovákiában megengedett mennyiségnél, a folyóba keveredve, felhígulva pedig 21-szer magasabb értéket produkál, mint a szennyezés előtti állapot. A magyar szakaszon már határérték alattira hígul a szennyeződés Mint arról portálunk is beszámolt, a magyar vízügyes szakemberek folyamatosan monitorozták a Sajó magyarországi szakaszát, Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtófelelőse pedig kiemelte, hogy a készenlét mellett egyelőre várják a szlovák fél tájékoztatását is.
Fotó: Wikipédia A Párizstól is minössze 115 kilométerre fekvő Y neve a falu útjainak alakzatából keletkezett, melyek az ipszilon betű formájához hasonlóan csatlakoznak egymásba. Legfőbb látványossága középkori kastélytemloma. Érdekesség, hogy Y testvértelepülése Európa leghosszabb nevű kisvárosa. Érdekességként Európa és a világ leghosszabb nevű települései Európa (58 betű) Walesben található az öreg kontinens "rekordere", mely Y testvértelepülése. A neve: Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch. Sajó szlovák neve e. Világ (85 betű) A világ egy szóból álló, leghosszabb nevű települése Új-Zélandon található: Taumatawhakatangihangakoauauotamateaturipukakapikimaungahoronukupokaiwhenuakitanatahu. Kiemelt kép: Reddit
Kitértek arra is, hogy a Magyarországra érkező vízhozam a szennyezéstől 65 kilométerre, a határszelvénynél (Sajópüspökinél) szerda reggel másodpercenként 6, 1 köbméter volt, s ez 400-600-szoros hígítást jelent. Így az a magyarországi szakaszon "egyelőre nem okoz kezelhetetlen terhelést" – írták. Amíg az adatok a határértékeknek megfelelően nem állandósulnak, addig folytatják a rendszeres vízmintavételt és a laboratóriumi elemzést – olvasható az OVF közleményében.
Az Aggteleki-karsztvidék folytatásaként húzódik észak felé a Gömör–Szepesi-érchegység, melynek csodás, nemzeti parki védettséget élvező vidéke a Szlovák Paradicsom nevet viseli. A Szlovák Paradicsom neve találó, a nemzeti park hegyvonulatai, szurdokvölgyei és más különleges látnivalói olyan gyönyörűek, hogy akár a Mennyországban is lehetnének. A Szlovák Paradicsom hegységei A vidék egyébként Káposztafalvi-karsztként is ismert, maga a nemzeti park azonban több hegyvonulatot magában foglal, így a Sztracenai-hegységet, a Sztolica-hegységet, valamint a Rozsnyói-hegység és az Alacsony-Tátra egy-egy részét, a csaknem érintetlen kincsek elvarázsolják az embert. Az érchegység triász eredetű mészkövét több folyó szeli át, káprázatos szurdokvölgyeket hozva létre a vidéken. Sajó szlovák nevers. A leglátványosabb, bakancslistára kívánkozó helyszín a Hernád-áttörés és a Gölnic által vájt Sztracenai-völgy, melyek között friss vizű hegyi patakok is csörgedeznek. A Hernád-áttörés kalandos szurdoka A Hernád folyó szurdokvölgye nagyjából 15 kilométer hosszú, több helyen meredek sziklákkal szegélyezett.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Magyar-szlovák kutatás mutatja be a régióban folytatott igen eredményes szakmai tevékenységet. Magyar-szlovák kutatás mutatja be a régióban folytatott igen eredményes szakmai tevékenységet. Rozsnyó, Dobsina t örténelmileg is egy egységes ér természetes környezetet jelent Magyarország és Szlovákia kapcsolatában a Borsod-Gömöri Régió a Sajó völgyében – jelentette ki Tóth Lajos, a miskolci székhelyű Észak-kelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány alapító kuratóriumi tagja az augusztus 23-i rozsnyói tudományos konferencián. A miskolci ipartörténeti alapítvány és a Rozsnyói Bányászati Múzeum gesztorságával a magyar-szlovák szakemberek közös uniós pályázaton kívánnak részt venni. A pályázat célja ennek a régiónak tudományos ipartörténeti kutatása a vas-, érc-és ásványbányászat, a vaskohászat, a vasfeldolgozás (öntödék, vashámorok, hengerművek) a bányászati és kohászati emlékhelyek, múzeumok területén. Arra törekszünk, hogy bemutassuk a régióban folytatott igen eredményes szakmai tevékenységet a kezdetektől napjainkig, és azt, hogy ezek az üzemek szoros együttműködésben dolgoztak Borsod-Gömörben.