Ez új elem a programomban, erről az elmúlt napokban egyeztettem László Csaba pénzügy- és Csehák Judit egészségügyi miniszterjelöltemmel. " Ez gyors volt, pedig a miniszterelnök-jelölt legerősebb érve, mely szerint ha van 13. havi bér, akkor legyen mindenhol 13. havi nyugdíj is, több sebből vérzett. A nyugdíjemelés szokásos kiszámítása 1997-ig ugyanis teljes mértékben, később - a svájci indexálással - felerészben az átlagkeresetek változását követte, így az előző években bevezetett 13. havi bérjuttatások, prémiumok miatti átlagkereset-emelkedés már korábban - egészben vagy részben - hatott a nyugdíjak értékére. A javaslat másik nagy hibája erkölcsi természetű volt: a nyugdíjrendszer morális alapja az előtakarékoskodás és a generációk közötti hallgatólagos megállapodás még a felosztó-kirovó rendszerben is - akik munkaviszonyuk mondjuk 90 százalékában 12 hónap után fizettek be a pénztárba, vajon milyen alapon jutnának egy teljes 13. Hírklikk - A Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat, és prémiumot se nagyon adott. havi juttatáshoz? Ingyenebéd a nyugdíjaknál sem létezik, valakinek valamikor meg kell fizetnie egy esetleges osztogatás árát - és erről illik minden érintettel egyeztetni.
A nemrégiben elfogadott szociális törvénnyel együtt módosultak a nyugdíjszabályok is: a gyesen lévő nagyszülők nyugdíjat is kaphatnak, fokozatosan bevezetik a 13. havi nyugdíjat, és novembertől emelkedik az özvegyi nyugdíj. Tizenharmadik havi nyugdíj A kormányprogramnak megfelelően 2003-tól fokozatosan bevezetik a tizenharmadik havi nyugdíjat. A bevezetés évében az új ellátás összege a novemberben járó nyugdíj 25 százaléka. A tizenharmadik havi nyugdíjra azok a nyugdíjasok jogosultak, akiknek a nyugdíját a tárgyévet megelőzően állapították meg és novemberben is nyugellátásban részesülnek. Az átmeneti ideig járó ideiglenes özvegyi nyugdíj nem jogosít tizenharmadik havi nyugdíjra. 2003-ban mintegy 2, 6 millióan kapnak kiegészítő nyugdíjat, amelynek átlagos összege 12 600 forint lesz. Felrobbant a magyar költségvetés hiánya, csak egyszer volt ennél nagyobb a deficit - Portfolio.hu. Méltányossági nyugdíj Méltányossági nyugdíjemelést 2002. júliusától lehet ismét igényelni. Tekintettel arra, hogy sokan élnek ezzel a lehetőséggel, ezentúl a nyugdíjbiztosítás területi szerveinek vezetői is megállapíthatanak méltányossági nyugdíjat, illetve engedélyezhetik a nyugdíj méltányossági emelését.
2009. március 13-án nyújtották be az Országgyűlésnek a 13. havi nyugdíj elvételéről szóló törvényt, sőt az egyhavi nyugdíj megszüntetése mellett a korhatárt is felemelték.
Ez a nagyobb összeg gyakran képletes, csak jogosultság formájában létezik, nincs összegszerűsítve. Az állami szerepvállalás okai [ szerkesztés] Kontraszelekció: Az ilyen biztosításokra általában jellemző a kontraszelekció, azaz, hogy csak azok az állampolgárok kötnének nyugdíjbiztosítást, akik - például jó egészségi állapotuk és így hosszú várható nyugdíjkoruk - miatt ebből hasznot remélnek. Ebben az esetben a biztosítónak csökkentenie kell a juttatásokat, ami további szelekcióhoz vezet és így tovább. Minden nyugdíjashoz megérkezett a 13. havi nyugdíj | Hevesi Hírportál. Ha a nyugdíj kötelező, a probléma nem merül fel. Paternalizmus: Az állam úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem elég előrelátók, nem tudnak gondoskodni magukról. Ha az állam megmondja mennyit kell megtakarítani, az elégtelen nyugdíj veszélye nem fenyeget. Erkölcsi kockázat ( en:moral hazard): Még ha az állampolgárok képesek is felmérni jövőbeni jövedelmi igényeiket, hajlamosak a szükségesnél kevesebbet megtakarítani abból kiindulva, hogy majd vész esetén az állam gondoskodik róluk. Újraelosztás különböző jövedelmi csoportok között: Ennek okai megegyeznek a még nem nyugdíjas korúak közötti újraelosztással.
A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a II. Orbán-kormánynak.
A kezdetekben a nyugdíjrendszerek önkéntes, pénztári alapon működtek. Drámai változást a nagy gazdasági világválság okozott, amikor a nyugdíjpénztári megtakarítások egyik napról a másikra értéktelenné váltak. 13 havi nyugdíj története film. Ekkor vezették be az Egyesült Államokban a felosztó-kirovó rendszert. A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Bár ez a rendszer mentes a gazdasági kockázatoktól, legalábbis ami a befektetések elértéktelenedését illeti, nem elhanyagolható politikai kiszámíthatatlansága: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Nem igényel takarékoskodást, fő hátránya, hogy egy ilyen rendszer erősen ki van téve a demográfiai változásoknak: az öregedő népességben megnő az egy aktív keresőre eső nyugdíjasok száma, ami vagy a járulékok növelését, vagy a nyugdíjak reálértékének csökkentését teszi szükségessé.