Keszthely, Fő tér 5. A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra. A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Magyarok nagyasszonya templom keszthely iskola. Lackfi István a királyi seregek fővezére volt. Ő tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort.
A hívek számára lélekemelő, gyönyörű zenei szolgálatot adott az ünnepi szentmisén a Salve Regina kórus. A C. Tóth Zoltán orgonista-karnagy vezette társaság 14 éve kezdte meg működését a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban. "Tovább adni azt, amit ő maga kapott. Magyarok nagyasszonya templom keszthely es. " Erről szól a Boldogságos Szűzanya élete – mondta a mise ünnepi szónoka. Miklós Zalán kókai és tápiószecsői plébános kifejtette, a Szűzanya nem megmondó, hanem megmutató ember volt. Megmutatta mindenki számára, hogy milyen az az élet, amikor ráhagyatkozunk az Úristenre. "Nekünk, 21. században élő magyaroknak Magyarok Nagyasszonya itt Közép-Kelet-Európában ugyancsak feladatot ad, meghív bennünket, hogy merjünk keresztény értékeket felmutatni, merjük ezeket védeni, az életet magát, az első pillanatától egészen az utolsóig, a családok egészségét megőrizni, mert a családok egészsége az a társadalom egészségének is a fokmérője" - hangzott el a kókai és tápiószecsői plébános prédikációjában. Miklós Zalán hozzátette, ha vannak egészséges családok, akkor lesz egészséges társadalom, a világ megváltoztatását pedig nem nagy tervekkel kell kezdeni, hanem elsősorban önmagunk megváltoztatásával.
A templom diadalívén olvasható latin nyelvű felirat szerint a nádor fogadalomból építtette az épületegyüttest, amelyet aztán a kor legnépszerűbb szerzetesrendjének, a ferenceseknek adományozott. Nagy Lajos király halála után Laczkfy többször Zsigmond király ellen fordult, amiért az uralkodó 1397-ben lefejeztette. Holttestét a ferences templomban helyezték örök nyugalomra. A törökök megjelenésének idején, 1550 körül a templomot és a kolostort Giulio Turco olasz mérnök tervei alapján erőddé alakították. A folyamatos harcok idején a szerzetesek otthagyták a templomot és a kolostort. Habár az ellenség többször megpróbált betörni a várba, végül soha nem tudták elfoglalni azt. Az erőd megvédésében hasznos volt, hogy ebben az időben Keszthely egy félszigeten terült el. A Balaton vizének és mocsarainak oltalmában az ellenség számára alig volt megközelíthető. Miután 1690-ben a kanizsai vár újra magyar kézre került, a keszthelyi erőd elvesztette jelentőségét. Magyarok Nagyasszonya-templom (Keszthely) - Wikiwand. A ferences szerzetesek csak 33 évvel később költöztek vissza az akkor már romos állapotban lévő épületegyüttesbe, amelynek felújításába egyből belekezdtek.
1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását. A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. Keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébánia. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.
Erős a közösségben az összetartozás tudata, sok családdal kerültem kapcsolatba általa én is. " Zoltán atya nagyon szeret a családokkal foglalkozni. "Azonos értékeket hordozunk, csak másképpen. A templom a megszentelés, az igehirdetés helye, a család pedig a megszentelődésé, az élet továbbadásáé, a szeretet közös megéléséé. Nagyon sokat jelentenek nekem a családok. Szeretetet, közösséget adnak, sok-sok családlátogatás élményét. " A plébános és a káplán is részesei a családok életének. Keszthely Magyarok Nagyasszonya Templom, Keszthely. Folytatják a házszentelés hagyományát, örömmel fogadják el a vasárnapi ebédmeghívásokat. A "legyünk együtt, együnk együtt" jó gyakorlat Keszthelyen. Zoltán atya gyerekvigyázást is vállal, ha úgy adódik. "Először kicsit tartottam tőle, hogyan kötöm majd le a kétéves kisgyerek figyelmét. Énekeltem neki, játszottam vele, bejártuk az egész plébániát, a sok szobát, és tetszett neki, jól hatott rá a sok újdonság. " A plébános azt sem bánja, ha a családlátogatás estébe nyúlik, ha ott lehet a fürdetésél, az altatásnál, ha rá bízzák az esti meseolvasást.