A weboldalhoz tartozik egy stíluslap, ami meghatározza, hogy mi hogyan nézzen ki egy oldalon (pl. kék gomb, piros link, betűtípus etc. ). Ha ez hiányzik, vagy valamiért nem tudja letölteni a böngésző, úgy a böngésző az ő alapbeállításaival fogja megjeleníteni az oldalt. 1818 1818 hu t. Itt az utóbbi történt. Https-en kapcsolódik a böngésző a szerverhez (secure, biztonságos - ez a S végén az s), de a fent említett stíluslap -n (nem biztonságos kapcsolat) keresztül van hivatkozva. Ha -en kapcsolodsz, akkor a -s dolgok nem lesznek figyelembe véve. Elég béna hiba.
Már Bécsben is főként kutatással és tudománnyal foglakozott. Ekkoriban vetette meg oklevél-másolat gyűjteményének alapjait. Erdély történetének megírására és a régi írók kiadására törekedett. 1818 1818 hu k. Ezért kutatta ennek forrásait, a régi okleveleket és iratokat. 1841 elején azt állította, hogy aki már most Erdély histoire raisonnée -járól ábrándozik, kész csaló, mert megírásához tanulmány kell, a történeti források körültekintő felkutatása és kritikai használata szükséges. Ezek nélkül elvész a történelem matematikai értéke s az egész mesévé változik, holott a történelem morálját csakis a fenti módon lehet és szabad sikeresen s meggyőzően felépíteni. [1] Fiatalon megírta az erdélyi kormányzóság történetét (1814), majd a katolikus egyház erdélyi történetét a kezdetektől a reformációig. Hatalmas gyűjteménye az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez került. Hagyatékában oklevelek és krónikák mellett verses művek, egyház- és jogtörténeti kötetek, római régészeti, felirattani és érmészeti anyagot, föld- és néprajzi adatokat és ásványgyűjtemény található.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Számnév 1. 1818.hu. 2. 1 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈɛzɛrɲold͡ʒzaːstizɛnɦeːt] Számnév magyar számok ( szerkesztés) ← 1816 1817 1818 → tőszámnév: ezernyolcszáztizenhét sorszámnév: ezernyolcszáztizenhetedik ezernyolcszáztizenhét Az ezernyolcszáztizenhat és az ezernyolcszáztizennyolc közötti szám.
Ma is nélkülözhetetlen hat kötetnyi forráskiadványa. 1830-ban öt cikket írt a Tudományos Gyüjteményben az erdélyi románokról, saját családjáról, illetve a Kemények címerében levő szarvasról, Gelenczei Szőke Ambrus régi székely költőről és "Hameln város elvesztett gyermekeiről s az erdélyi szászok abbéli eredetéről való meséjének" irodalmáról. Egyidejűleg a Nemzeti Társalkodóba is küldött cikket Hunyadi János nemzetségéről, a románok tudományos törekvéseiről, a Báthoryak származásáról és Kecskés váráról. Az elsők között foglalkozott gazdaságtörténettel. Gyűjtötte Erdély kereskedelmének és iparának emlékeit és 1833-ban megírta annak történetét. 1818 1818 hu 1. A magyar műemlékvédelem egyik úttörője volt. Néhány saját kezűleg hamisított oklevelet is publikált, de máskülönben nagyon lelkiismeretes és gondos történész volt. Érdemeiért a Magyar Tudós Társaság 1831-ben tagjává választotta, amit a bécsi császári Akadémia, majd a párizsi Akadémia tagsága követett, egy sor hazai és külföldi egyesület mellett. Egészségét a lankadat munka aláásta és viszonylag korán halt meg gerendi kastélyában.
173 1794-ig állt a tanszék élén, majd 1795-től az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett közel negyed évszázadon keresztül. Utóda a szintén jelentős régészeti munkásságot kifejtő Katancsich Péter [1] [Schoenvisner, Stephanus:] Librorum de numis Hungaricis, ac Transilvanicis agentium elenchus. (Catalogus… inst. Széchényiani: Pars III. 294–302. l. Ezernyolcszáztizenhét – Wikiszótár. ) (Schönwisner István) Schoenvisner, Stephanus: Notitia Hungaricae rei numariae ab origine ad praesens tempus Budae, 1801 Irodalom [ szerkesztés] Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 208.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Az újonnan létesített érem- és régiségtan tanszéken a kiváló jezsuita régész Schönvisner István (1777–1794) tanított, aki Pannonia régészeti emlékeinek feltárásában végzett maradandó értékű munkát. Emellett az Egyetemi Könyvtár őre, majd 1795-től igazgatója volt. Ezernyolcszáztizennyolc – Wikiszótár. A segédtudományok oktatásánál a tanári állásokat összekapcsolták az Egyetemi Könyvtár könyvtárőri tisztségeivel. Volt olyan gyakorlat, hogy a régiségtan tanára az első őr, az oklevéltané a második őr volt, de igen gyakran változtak a szerepek, Wagner Károly például első őrként a címer- és pecséttant, Schönvisner István másodőrként régiségtant adott elő. 172 A tanszék első tanára az egykori jezsuita Schönvisner István (1738-1818) volt, akit ezzel egyidejűleg neveztek ki az Egyetemi Könyvtár őrévé. Schönvisner előtte éveken keresztül tanított Bécsben a Theresianumban. Igényes régészeti és numizmatikai munkái predesztinálták az egyetemi katedrára. Az egyetemen tartott előadásai alapján elkészítette az ókori görög és római történelemre vonatkozó tankönyvét (Compendium antiquitatum Graecorum és Compendium antiquitatum Romanorum), melyeket érthető stílusa miatt a középiskolákban is használtak.