Keyword Research: People who searched társasági adó törvény also searched Search Results related to társasági adó törvény on Search Engine Tao tv. - 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és 1996. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról *. Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a... DA: 79 PA: 79 MOZ Rank: 78 1996. törvény - Nemzeti Jogszabálytár 1.
2020. 04. 21., 14:09 522 0 A 2019. évi területalapú támogatást, ha a mérlegkészítésig nem kapja meg a mezőgazdasági társaság, a számviteli törvény alapján időbeli elhatárolásként elő kell írni. Ha a társasági adó bevallását követően megérkezik az Államkincstártól a határozat, kell-e a bevallásomat korrigálni eltérő támogatás esetén? Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
2020. 08. 24. Adózás 0 Nincs hozzászólás A társasági adóval kapcsolatban sok szó esik a felajánlásokról, ám nem ez az egyetlen módja annak, hogy valaki csökkentse adókötelezettségét: a saját fejlesztésekre szánt összegek is bizonyos szabályok szerint elszámolhatók. 100 százalékos adókedvezmény ugyan nincs, ám így is jelentős tételt, a kötelezettség akár 80 százalékát le lehet vonni például fejlesztési adókedvezmény címén. Azt, hogy pontosan milyen célokról is van szó, egy kormányrendelet tartalmazza. E szerint fejlesztési adókedvezmény legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, munkahelyteremtés esetén vehető igénybe, kisvállalkozások esetében ez a határ 300 millió, középvállalkozásoknál pedig 400 millió forint. Az összeget úgynevezett jelenértéken számolják, ezt alapvetően a megvalósuló beruházás egyes adóévekre jutó összege és az érvényes diszkont kamatláb határozza meg. Ez utóbbi a Támogatásokat Vizsgáló Iroda oldalán érhető el, június 1-jétől mértéke 1, 78 százalék. Egy beruházás üzembe helyezését követően az adott és még 12 adóévben lehet a kedvezményt érvényesíteni – az utolsó alkalommal az átadást követő 16. évben.
Helyette a törvény a létszám fenntartását írja elő. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény igénybevételének adóévét követő négy adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem lehet kevesebb a beruházás megkezdését megelőző három év átlagánál. A következő három évben a KKV beruházások esetében a kedvezményre jogosító beruházási érték minimuma fokozatosan csökken. A 2019. július 23-át követően megkezdett beruházásoknál az értékhatár a korábbi 500 millió forintról a középvállalkozásoknál 400 millió forintra, a kisvállalkozásoknál 300 millió forintra csökken. 2021-től az értékhatár középvállalkozásoknál 300, kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, 2022-től középvállalkozásoknál 100, kisvállalkozásoknál 50 millió forintra változik. Csoportos adózás A jövőben nem feltétel, hogy a csoporttagok csak azonos pénznemben vezethetik a könyveiket. A tevékenységét év közben megkezdő vállalkozás is kérelmezheti, hogy csoportos társasági adóalany tagja legyen, nem szükséges a csatlakozással a következő év első napját megvárni.
Itt hívjuk fel a figyelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. §. szerinti soron kívüli adóbevallási kötelezettség szabályaira: "(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról […] a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő, (Ez a szabályozás vonatkozik az átalakulás bejegyzési időpontjára, mint fordulónapra készített éves beszámolókra is. ) (2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról […] az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. -ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül […] kell benyújtani. " A soron kívüli bevallások határideje a számviteli törvény előírásaihoz igazodik, tehát az átmeneti rendelkezések ezt a területet is szabályozzák. A 2020. törvény 42. § értelmében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra – kivéve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál – vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők is a fenti módon érvényesek, tehát amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek, úgy azok 2020. szeptember 30-áig meghosszabbodnak azzal, hogy az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.