Kretovics László: A Szeged-Rókusi Plébánia második 100 éve (1905-2005) (Szeged-Rókusi Római Katolikus Egyházközség, 2006) - Lektor Kiadó: Szeged-Rókusi Római Katolikus Egyházközség Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 136 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 963-06-0829-4 Megjegyzés: Színes fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A könyvet Kretovics László pápai prelátus, plébános és dr. Oláh János CSc., főiskolai tanár írták és szerkesztették a híres előd, Jászai Géza történész, plébános munkásságát folytatva. A feladatot és a munkát a plébános és a főiskolai tanár szívesen vállalták, hiszen a rókusi templom és plébánia immáron második évszázada szolgál az Egyház és a hívek érdekében. A rókusi egyházközség természetes részét alkotta a helybeli polgárok mindennapjainak, kulturális, anyagi létezésének. Szeged rókusi templom. Szeged-Rókus így vált részévé a magyarországi és európai keresztény kultúrának.
A háromhajós templom belső terét a szentély előtt kereszthajó választja ketté, keresztbordás mennyezetének jóleső vizuális hatása van. Az oltárkép Szent Rókust ábrázolja, amint az pestises betegekkel foglalkozik, a kép Vastagh György munkája. Az oltárokat a pécsi Zsolnay-gyár készítette, úgymint a templomkertjében álló Mária szobrát és Jézus Krisztus szobrá t, melyeket majolikából készített el a Zsolnay-gyár. A templom szentélyének a fülkéiben kétoldalt a Magyarok Nagyasszonyának szobra és Szent Istvánnak a szobra áll. A vörös mészkőből készült keresztelőmedence még a korábbi templom öröksége. Legenda a Mária szobor kezéről A rókusi templom kertjében álló Mária szoborhoz egy különös história kötődik, amely az ötvenes évekhez kapcsolható. Az a mendemonda járt körben a rókusi hívek között, hogy a templomkertjében álló Mária kezében egy elhervadt virágszál kivirágzott. Kapcsolatok - szegedi Szent Rókus Plébánia. Ezt sokan égi csodának tulajdonították. Azonban az éppen hatalmon lévő pártvezetők megelégelték a dolgot, és a további csodákat megakadályozván, titokban levágták a szobor kezét, melyben a virágot tartotta… Mária keze visszakerült és továbbra is őrzi keze a szerettel és hittel adott virágszálakat.
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges Kéttornyú neogótikus templom. Körülbelül itt állt a pestis elleni fogadalomból 1739-ban emelt rókusi kápolna. Majd a helyén 1832-ben új templom épült. 1909-ban jött a harmadik, a mostani. Tervezte Aigner Sándor és Rainer Károly Cím Szent Rókus tér Magyarország
Rókus A városi közkórház épülete Közigazgatás Település Szeged Népesség Teljes népesség ismeretlen Elhelyezkedése Rókus Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 49″, k. h. 20° 08′ 26″ Koordináták: é. 20° 08′ 26″ Rókus Szeged egyik városrésze. A tágan értelmezett (szeged-újrókusi lakótelep, Öreg-Rókus, Rókus-Móraváros északi része) városrészben – melynek lakossága ma hozzávetőlegesen 20-25 ezer fő – egészen a második világháborúig a város szegényebb anyagi helyzetű lakosai éltek. Rókus több kisebb városrészből létesült. Lakói leginkább Felsőváros és más városrészek lakói közül kerültek ki, később a zsidók is itt telepedtek meg. Céhen kívüli mesteremberek, napszámosok, kukoricatermelők, disznóhizlalók, juhvágók és szappanfőzők városrésze volt. Szeged rókusi templom es. Csak 1880 -ban hoztak olyan intézkedést, amely megtiltotta az ötnél több sertés itteni tartását. E tevékenységből fejlődött ki a szegedi szalámiipar is. Az 1750 - 1790 közötti iratokban Kukoricaváros néven is emlegették, a sok sertéshizlaló aklai mellett ugyanis közvetlen ott voltak kukoricaföldjeik is.