Vörösmarty Mihály: Ábránd - Router Learning

Monday, 24-Jun-24 06:44:59 UTC

Nem az ujjongás, hanem a szenvedélytelen megnyugtatás és rábeszélés versét kényszerült helyette megírni. Csalódott vajon? A lány kezét, szeretetét és tiszteletét meg tudta szerezni, szerelmét azonban nem? Vörösmarty Mihály akkor ismerte meg Csajághy Laurát, amikor már szinte lemondott a szerelemről, mint arról 1839-ben írt Késő vágy című verse tanúskodik. Az ő életében a viszonzott szerelem csak álom maradt, hiszen fiatalkori szerelme Perczel Etelka iránt beteljesületlen volt, és későbbi versei is csak reménytelen vonzalmakról vallanak. Vörösmarty mihály ábránd verselemzés. Vágyai és a valóság kibékíthetetlen ellentétben álltak egymással, ez lehet az oka, hogy epikai műveiben a reménytelen szerelmek jelentkeznek a realitás talaján ( Zalán futása), a boldog, beteljesült szerelem azonban mindig valamilyen irreális közeghez, álomvilághoz kötődik ( Csongor és Tünde). Mivel szerelemvágya kielégítetlen maradt, nem csoda, hogy 42 éves korában még mindig úgy vágyódott a beteljesedett, boldog szerelemre, mint mások fiatalon. Kapcsolata Laurával nem volt mindennapi.

Vörösmarty Mihály: Ábránd

… Akarom mondani: súlyos, patinás, ódon szavak festik fel előttünk képzeletét arról, hogy mimindenné válna a viszontszerelemért. Egyébként is minden egyes metafora, amit hoz olyan, hogy minden természeti dolog éli a maga önazonosságát. A fa lombot hoz, aztán azt lehullajtja és télen aludni tér; elviseli a körötte csapkodó villámokat, ami semmilyen hatással nincs rá, a kő néz a hegytetőn, és a föld alatti izzó szénréteg sem hiszem, hogy szenved az izzástól. miért is tenné? Valójában nem jelenik meg áldozat. Mintha azt mondaná a költő: ha viszontszeretnél végre tenném a dolgom. = Ha könnyítenél rajtam, végre képes lennék az emberi működésre. Vörösmarty Mihály: ÁBRÁND. Semmi olyanról nincs szó, hogy a lelkünk eggyé válik, és szövetséget kötünk és a gyerekeinkért fogunk élni. Itt csak arról van szó, hogy elégíts ki, mert szétfeszülök. Az egész versből süt ez a tehetetlenség. A metaforák is mind a nehezen viselhető terhekről szólnak. A kiélt fószernek igazából az jelentene vigaszt, ha a lány azt mondaná: Nem az apámnak nézel ki, fiatal vagy és daliás, pont ilyen férfire vágyom!

Vörösmarty Mihály: Ábránd (Verselemzés) - Verselemzes.Hu

Ha ez igaz, akkor Vörösmarty egyéni boldogságával fizette meg szerelmes verseinek árát. Az Ábránd ugyanabban az évben született, mint A merengőhöz és a Keserű pohár című vers: 1843-ban, a költő házasságának évében. Vörösmarty olyan szerelemért eseng benne, amilyenben sohasem volt része. Vörösmarty Mihály: ÁBRÁND | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A vers születésekor az ostromlott lány már igent mondott a házasságra, a költő boldog is lehetne, mégis tovább udvarol, mert mint mindenben, a szerelemben is a teljességre vágyott: azaz nemcsak a lány kezét akarta, hanem a szívét is. Az Ábránd ban feszülő indulatot akkor érthetjük meg igazán, ha a vele egy időben született szerelmes versek kontextusában vizsgáljuk, hiszen ugyanaz az élethelyzet ihlette A merengőhöz és a Keserű pohár című műveket is. Márpedig ezekből fájó beletörődés, panasz érződik: nem a karjába röppenő boldog jegyeshez, hanem a merengőhöz kellett Vörösmartynak verset írnia. Az esküvő előtti boldog várakozás hónapjaiban se írhatta meg a viszonzott, boldog szerelem versét – ezt a verset nem írta meg soha.

Vörösmarty Mihály: Ábránd | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár

A költő olyan tüzes indulattal ostromolta Laurát, ahogyan fiatalok szoktak udvarolni, s költeményeiben azt hangsúlyozta, mi mindent megadna a viszonzásért cserébe. Olvassuk most el a verset! Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

Korstílus: romantika. Különösen a vers nyelvében és képi világában jelentkezik a romantikára jellemző szertelenség, tágasság, nagyívűség, végtelenség, végletekig fokozott intenzitás és távoli dolgokat összekapcsoló ellentétezés. Téma: szerelmi ostrom, egyetlen szenvedélyes kitörés (részletezés, reflexió, töprengés nélkül), a viszontszerelem heves vágyának kifejezése. Egy nagy benső késztetés vezérli a lírai ént: mindennél jobban vágyik arra, hogy szerelme viszonzásra találjon. Azt sorolja el, mi mindenre volna képes azért, hogy szerelme viszonzásra találjon. A mindent legyőző szenvedély önfeláldozó gesztusa jelenik meg. Kifejezőeszközök: metaforák, ellentétek, ismétlések, romantikus túlzás (hiperbola). A képek a gátakat, korlátokat szétzúzó szenvedélyt, érzelmi vihart érzékeltetik. Ez az erő, szenvedély visszafojtva munkál, amiből nagy feszültség, dinamika származik. Vörösmarty Mihály: Ábránd (verselemzés) - verselemzes.hu. Ez a szerelem nem könnyed szeszély, futó fellobbanás, hanem komoly, mély érzés, amelynek súlya van: élet-halál kérdése a lírai én számára.