Kézikönyvtár A magyar nyelv értelmező szótára T tiszaháti Teljes szövegű keresés I. melléknév A Tiszaháton, a Tisza felső folyásának két partján elterülő vidéken, a régi Bereg és Szatmár megye határán levő, ott lakó, onnan származó, ott szokásos, ott történő. Tiszaháti élet, ember, nyelvjárás, szokás, tájszólás, utazás. Tiszaháti módon egy oldal-tarisznya Volt csepümadzaggal nyakába akasztva. ( Arany János) II. főnév -t, -ak, (-ja) (főleg többes számban) Tiszaháton lakó v. onnan származó ember. A Tiszaháton, ahol gyerek voltam (4.a) - YouTube. Ez a tiszahátiiak szokása.
Forrás: A fülemile című versben Arany János arra az esetre is utal, amikor Mária Terézia a királyi személynököt kérdőre vonta, hogy igaz-e hogy ajándékot fogad el a peres felektől? Igaz válaszolta a bíró, de hozzátette, hogy mindkét fél ajándékát ugyanabba a zsebébe csúsztatja, így nem tudja melyikük mennyit adott: Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Tiszahát – Wikipédia. Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Forrás: Horváth Attila: Arany János jogi esetei
A keleti országrész egyik elfeledett vidéke, amelynek szépségéről talán csak az évről évre visszatérő vízitúrázók tudnak igazán. A Tisza mellékfolyói közül talán épp az itt megtalálható, vadregényes és bűbájos Túr a kedvencünk. További fotókért kattintson a képre! A Tiszahát a folyó felső szakasza, amely Szabolcs megyében rögtön négy külön szakaszra oszlik. A környező települések is a szerint határozzák meg földrajzi elhelyezkedésüket, hogy melyik tiszaháti térséghez laknak közelebb. A négy tiszaháti szakasz meghatározásának érdekessége, hogy minden esetben megjelölik, a folyó jobb vagy bal partja tartozik az adott részhez. Ennek oka, hogy ezen a vidéken a Tisza határfolyónak számít, vagyis a fürdőzők és a kenutúrások figyelmét nem kerülheti el az a tény, hogy a folyónak hol csak a bal, hol pedig csak a jobb oldala számít magyar területnek. A határvízi közlekedés szabályainak értelmében, életben van például a fényképezési és látcsövezési tilalom, ami a helyiek és a túravezetők szerint egyáltalán nem olyan szigorú előírás.
Ahol a kis Túr siet beléje... A Túr folyó szabályozása óta egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen át folyik a víz. A Túr Kölcse előtt két ágra szakad, és az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, és a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 kilométert kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát. A galériáért kattintson a képre! A szabályozása előtti időkben a Túr sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál futott a Tiszába. Egy ág azonban elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a folyóba. A legenda szerint itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. Pontosabban a település közelében egy régi erdő utolsó tagjaként álló idős kocsányos tölgy tövében. A magányos öreg tölgy ma is áll, de az évszázadok alatt az időjárás alaposan megtépázta. A 1970-es években még villám is sújtotta. Sokáig úgy tűnt, hogy a fa végleg kiszáradt, de a tövénél fejlődő új hajtásokból a helyiek arra következtetnek, hogy a fa talán mégis életben van.