A vízellátó szolgáltatások megoszlása a megyék településszerkezetétől függ. Azokban a megyékben, melyeket aprófalvas településszerkezet jellemez, mint például Baranya, Somogy vagy Borsod-Abaúj-Zemplén, száznál több ivóvízellátó-rendszer is található. Nógrád és Békés megyében kevesebb mint 20, Budapest ivóvízellátásáért pedig mindösszesen egy vízmű felel. Ma nagyjából 200 ezer ember fogyaszt vizet saját kútból, általában olyan településeken, ahol nincs megfelelő vízellátó hálózat, vagy anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak a nagyobb szolgáltatók igénybevételét. A víz útja a föld alól a lakásunkig A természetes vizek önmagukban általában fogyasztásra alkalmatlanok, hiszen már a levegőtől, illetve a vizekbe befolyt szennyeződésektől bepiszkolódnak. Honnan származik az ivóvíz - Víztisztító készülék, vízszűrő, készülék, viztisztítás, házi víztisztító rendszer, tanácsadás - webáruház, webshop. Magyarországon a legnagyobb mértékben felszín alatti vizet használnak ivóvíz előállításához. A vizet különféle gépekkel és hosszú csövekkel érik el, majd pumpák segítségével terelik vízművekbe. A vizet kétféleképpen lehet megtisztítani. Az egyik módon a tisztítást a természet végzi: a víz több kavics és homokrétegen keresztül halad a mélyben, a szennyeződések pedig ezeken a rétegeken megakadnak.
Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg. Budapest ivóvíz honnen szarmazik 2020. Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek. Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztítást igényelnek, ami kevesebb vízbe juttatott vegyi anyagot és fertőtlenítőszert jelent.
A magyarországi ivóvíz nagyon csekély része származik közvetlenül az ilyen szennyezéseknek leginkább kitett felszíni vizekből. Azokba a mélyebben található vízforrásokba pedig, amelyekből az ivóvíz származik, ezek a szennyezők nem igazán jutnak el. Budapest vízellátása esetén sem arról van szó például, hogy a Duna szennyezett vizét kiszivattyúzzuk, és próbáljuk ihatóvá tenni magyarázta a Azari Katalin vegyészmérnök, a Vízkutató Vízkémia Kft. munkatársa. Az analitikai mérési módszerek és műszerek fejlődésének következtében kétségtelen, hogy ma már szinte bármilyen mintából kimutatható rengeteg szennyezőanyag jelenléte. De a toxikológia egyik alaptétele, hogy a mennyiség teszi a mérget. Budapest ivóvíz honnen szarmazik 6. A Magyar Vízközmű Szövetség szerint az ivóvíz esetén ez azt jelenti, hogy egymillió liter csapvizet kéne ahhoz elfogyasztanunk, hogy egyetlen tablettányi gyógyszer kerüljön a szervezetünkbe. De van egy szennyezőanyag, ami valóban reális veszélyt jelent, mégis ritkán hallunk róla: az ólom. Veszély a csövekben Mi a probléma az ólommal?