A film nagyrészt a Hungária körúti, régi MTK-pályán forgott, a német tiszti csapatban még a későbbi szövetségi kapitány Egervári Sándor is feltűnt. Vagy ott van Szász Péter mára elfeledett filmje, az 1976-ban forgott "Szépek és bolondok". Ebben a klasszikus történetben egy vidéki mérkőzésre utazó trió, azaz egy játékvezető és két partjelző a főszereplő. Az egyik partjelző szerepében Bodrogi Gyula csak "alájátszik" Kállai Ferencnek, aki zseniálisan alakítja a nagy kisembert. Francia portugál jegy 2019. A film ikonikus jelenete, amikor a civil foglalkozását tekintve pék Ivicz István játékvezető elmeséli, hogyan maradt rá két zsidó gyermek, akikre vigyáznia kellett. Így hát nem volt mit tenni, ment velük a gettóba, majd "elkísérte" őket Auschwitzba is. Majd Kállai így fejezi be monológját: "Mire hazaértünk, kellett a pék, kellett a futballista, a labda, a kenyér. Ez a gyönyörű élet! " Negyed évszázaddal később Egressy Zoltán írt színdarabot egy játékvezetőre és két partjelzőre. A "Sóska-sültkrumpli" -t 2000-ben mutatták be, majd sorra járta a vidéki színpadokat, készült belőle rádiójáték és film is.
A három karakter: Lacikám, a bíró, Szappan az első, míg Művész a második partjelző. Ők hárman a játékvezetői öltözőben igyekeznek megfejteni a világ dolgait. Művész: – Régen mindig sóskát ettem sültkrumplival meccsnapon. Mariann csinálta. Csak meccsnapon. Nem is kellett neki mondani, magától csinálta, ez volt a kabala. Szappan: – Sóska sültkrumplival? Az hülyeség. Művész: – Azt mondta, hogy ha bíró leszek, akkor majd lesz feltét is. Ez volt a kabala. Hogy feltét az csak akkor. Most már mindegy. Elillant az idő. Francia portugál jegy de. Akkor ettem utoljára, mikor elment. Szappan: – Se feltét, se bíráskodás. Művész: – Ja. Se Mariann. Ja. Kedden este elérkezett az idő és az a mérkőzés, amire jószerével öt évet vártunk. 2016-ban kisebbfajta csoda volt a magyar labdarúgó-válogatott franciaországi kalandozása, majd kisebb hullámvölgy után sikerült remekül szerepelni a Nemzetek Ligájában, miközben a mieink ismét elcsípték a pótselejtezőt. A többi már történelem. A pandémia miatt egy évvel elhalasztott kontinensviadalon a mieink kétség kívül a legnehezebb csoportba kerültek.
Lehet benne valami. De térjünk vissza Ronaldóra, akit a jelenlévő újságírók arról faggattak, hogy marad-e a Juventusban vagy egy másik csapatban folytatja pályafutását. A portugál játékos azonban kijelentette, hogy most és itt csak az Európa-bajnokságra fókuszál és nem foglalkozik klubkarrierjével. Pontosabban – és ezt már én teszem hozzá –, Ronaldo nagyon jól tudja, hogy sokat nyomhat a latban az Eb-szereplése is, ami után máshogy tárgyalhat a Torinóban maradásról vagy a távozásról. Fotó: Alex Pantling/Getty Images Ilyen ez a show business! Nem véletlen a mai címadás sem, hiszen a XX. században a labdarúgás az egész világon a szórakoztatóipar része lett. Francia-portugál pontosztozkodás a tizenegyesek meccsén - PestiSrácok. A játék, a körítés, a pályán történt drámák sokszor megihlettek írókat, akik szívesen helyezték történetüket a focipályára és/vagy az öltözőbe. A legendás "Két félidő a pokolban" című, hatvan évvel ezelőtt készült filmet mindenki ismeri, a történetet Fábri Zoltán és Bacsó Péter írta meg és vitte filmszalagra. Húsz évvel később nemzetközi filmsztárok sora és Pelé forgatta újra "Menekülés a győzelembe" címmel.