Ennek ellenére egy jó vezető elhivatottan és magabiztosan ragaszkodik a döntéséhez, nem tükröz magából bizonytalanságot. 6. Felelős, de nem tévedhetetlen A kitűnő vezető nem egyenlő a tévedhetetlen főnökkel. Minden ember követhet el hibákat, ám a kérdés az, hogy képes-e ezeket beismerni és felelősséget vállalni értük. 7. Szenvedély A szenvedély hajtóereje a kifejeződés, a tettvágy és az energia. A jó vezető nem csupán elvégzi a feladatát, de szenvedéllyel érdeklődik is iránta. A vezető három meghatározó típusa Természetesen a személyiségét egyik főnök sem rejtheti el a munkája során, így ahány munkahelyi vezető, annyi stílus. Az irányítás módszere alapján azonban négy jól elkülöníthető típusról beszélhetünk. Autokratikus vezetés: Az irányítás olyan formája, ahol a döntéseket egyedül a vezető hozza meg, csapata felvetései, meglátásai figyelmen kívül maradnak. Az alkalmazottak többnyire nem érzik a partnerséget és a kollegiális viszonyt a munkahelyi vezetővel. Demokratikus vezetés: Egy döntés meghozatalakor, egy projekt indításakor a vezető minden esetben kikéri a munkatársak véleményét.
A vonatkozó uniós jogszabály konkrét iránymutatásokat ad arra nézve, hogy pontosan mit is kell nyilvánosságra hozni. Minden egyes juttatási elemet meg kell mutatni, ilyen például az alapbér és a béren kívüli juttatások. Nagy tétel a rövid és hosszú távú ösztönző, vagyis az az összeg, amit egy adott év vagy több év után tipikusan a vállalati és egyéni teljesítmény függvényében kapnak a vezetők. A részvénytársaságoknál a felsővezetői javadalmazás elemeit mindig a cég irányítását, a részvényeseket is képviselő testület hagyja jóvá, vagyis nem az adott vezető dönt a saját bérezéséről. Az új uniós jogszabály révén a közgyűlésnek véleménynyilvánító szavazási hatásköre lett. Ha a részvényesek azt mondanák, hogy valamelyik elem nincs rendben, a jogszabály alapján az adott vállalat köteles ezzel szemben intézkedéseket életbe léptetni. Bőven vannak nagyobb bérek is Fontos látni azt is, hogy egy-egy vállalat, illetve annak vezetősége milyen ligában, illetve egyáltalán: milyen pályán játszik. Az energiavállalatokat tekintve a csúcsvezetői bérek tekintetében a Mol Nyrt.
Egy fiúcsoportot vizsgálva a következő három vezetési stílust fedezte fel: Autokratikus Itt jutunk el igazán oda, hogy mi a különbség a főnök és a vezető között. Az autokratikus ugyanis egyértelműen a főnök típus. Ő jelöli ki a feladatot, a munkacsoportokat, folyamatosan ellenőrzi és irányítja az alkalmazottakat, dönt és büntet, kizárólag a saját nézőpontja alapján, mert másokat nem hallgat meg. Mivel a folyamatos hatalomgyakorlás sal próbálja fenntartani a hatalmát, és valóban büntet, így az ettől való félelem, a büntetés elkerülése lesz az alkalmazottak elsődleges motivációja. Illetve, mivel a főnök kizárólag egyes szám első személyben képes gondolkozni és beszélni, így a munkavállalók is átveszik ezt, tehát a felelősségérzetük is csökken, mert mindent a főnökre ruháznak át. Demokratikus Itt a vezető egyfajta moderátor az egész szituációban. Irányít, a végső döntést ő hozza meg, de lényegében a csapat tárgyal meg mindent. Ötleteket ad, kezeli a felmerülő konfliktusokat, a csoport tagja, de nem vállal el külön nagy feladatokat.
Az ehhez kapcsolódó Javadalmazási Jelentés pedig ennek igazgatókra vonatkozó alkalmazását mutatja be a 2021-es pénzügyi évre. A Jelentésről a 2022. Éves Rendes Közgyűlés véleménynyilvánító szavazást tart majd. Az EU-s direktíva a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik, Magyarországon például a Richter, Telekom jelentette már meg a javadalmazási jelentését. Az OTP-re a hitelintézetekkel kapcsolatos jogszabály vonatkozik, így az ő éves beszámolójuk nem ilyen struktúrában tartalmaz információkat. Uniós elvárás a transzparencia Az Európai Unió néhány éve kezdte el a nyílt részvénytársaságok vezetőinek bérezését nyilvánosságra hozó javaslatcsomagot kialakítani az európai cégekre vonatkozóan is, hiszen ez – például Észak-Amerikával ellentétben - korábban nem volt jellemző Európában. Az uniós jogalkotás célja a transzparencia biztosítása volt, hiszen a részvényeseknek joguk van tudni, hogy a felsővezetés milyen alapbér és egyéb ösztönzők mellett végzi a munkáját. Utóbbiak egyébként is kiemelkedő szerepet játszanak a topmenedzserek esetében, mivel ez biztosítja, hogy javadalmazásuk a vállalat rövid és hosszútávú sikerességétől függjön.
Hogyan építsünk összetartó, lelkes és sikeres csapatot? Miért csak kevesen mondhatják el magukról, hogy imádják a munkájukat? Mit tehetünk, hogy alkalmazottaink biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön? Hogyan motiváljuk Y generációs munkavállalóinkat? Képzeljünk el, hogy reggel mindenki lelkesen indul dolgozni, tudja, hogy megbíznak benne, és értékelik a munkáját, este pedig jó érzésekkel tér haza! Az igazán sikeres vállalatok és más szervezetek máris így működnek – kiváló vezetőik olyan környezetet teremtenek, amelyben az emberek jól érzik magukat, szívesen dolgoznak együtt és figyelemre méltó eredményeket érnek el. Simon Sinek vezetési tanácsadó magával ragadó – a hadseregtől a gyártósorig, a kormányzati intézményektől a befektetési bankokig számos területről vett – igaz történetekkel illusztrálja, hogy vezetőnek lenni elsősorban azt jelenti, hogy gondoskodnunk kell azokról, akiket ránk bíztak. Azokat a vezetőket, akik hajlandók utolsónak enni, a beosztottaik a legfontosabb pillanatokban végtelen hűséggel jutalmazzák, és mident beleadnak a közös célok megvalósítása és a cég előrehaladása érdekében.