Ügyletek A Kereskedelmi Jogban

Sunday, 02-Jun-24 18:18:28 UTC

A magyar jog szerint a bizonyító erő szempontjából szabadon mérlegelhető okiratnak minősül minden olyan okirat, amely nem tekinthető sem közokiratnak, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak. A szabadon mérlegelhető okiratok bizonyító erejét a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a magyar bíróság szabadon mérlegelheti, azaz a per egyéb adatainak egybevetésével, szabad belátása szerint dönt az okirat elfogadásáról.

  1. Ügyletek a kereskedelmi jogban e
  2. Ügyletek a kereskedelmi jogban 2019
  3. Ügyletek a kereskedelmi jogban z
  4. Ügyletek a kereskedelmi jogban 4

Ügyletek A Kereskedelmi Jogban E

E tekintetben fontos az eladási és vételi bizománynál a megbizó által kijelölt (limito) ár, melyen alul eladni, vagy annál drágábban vennie a bizományosnak nem szabad, ha csak eladásnál nem igazolja, hogy az a kijelölt áron nem volt eszközölhető és hogy az eladás által a megbizót kártól óvta meg, vételnél pedig a megbizó köteles a limiton felüli vétel tekintetében nyilatkozni. Joga van azonban a bizományosnak a különbözet fedezésére ajánlkozni, ez esetben a megbizó a vételt vissza nem utasíthatja. Évfolyamdolgozati és szakdolgozati témák. Ha a bizományos kedvezőbb feltételek mellett köti meg az ügyletet, mint amelyek a megbizó által megállapíttattak, az ebből eredő előny a megbizót illeti és a bizományos azért jutalmat v. dijat nem igényelhet. Ami a harmadik személyekhez való viszonyt illeti, a bizományos által kötött ügyletekből csupán a bizományos és nem a megbizó szerez jogokat és kötelezettségeket, a harmadik személy egyenesen a bizományossal áll szerződési viszonyban, éppen azért a megbizó az adós ellen ezután a követelések átengedése után érvényesítheti ezeket.

Ügyletek A Kereskedelmi Jogban 2019

001-es BibID: BIBFORM027449 035-os BibID: (dekdb)bibDEK00859172 Cím: A gazdasági szféra ügyletei / Csécsy György, Fézer Tamás, Hajnal Zsolt, Károlyi Géza, Petkó Mihály, Törő Emese; [szerk. Fézer Tamás, Károlyi Géza] Dátum: 2011 Megjelenés: Debrecen: Debreceni Egyetemi K., 2011 Terjedelem: 428 p. Ügyletek a kereskedelmi jogban 2019. ISBN: 978 963 318 170 6 Tárgyszavak: Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok tankönyv További szerzők: Csécsy György (1952-) (jogász) Károlyi Géza (1966-) (jogász, közgazdász) Törő Emese (1968-) (jogász) Fézer Tamás (1980-) (jogász) Petkó Mihály (1974-) (jogász) Hajnal Zsolt (1979-) (jogász) Internet cím: Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Borító: Saját polcon: 11. 001-es BibID: BIBFORM005905 Cím: A gazdasági szféra ügyletei / Csécsy György, Fézer Tamás, Károlyi Géza, Petkó Mihály, Törő Emese Dátum: 2008 Megjelenés: Debrecen: Szerzői kiadás, 2008 Terjedelem: 433 p. Megjegyzések: A gazdasági szféra tranzakcióinak keretet adó szerződéses jogviszonyok kerülnek bemutatásra a könyvben.

Ügyletek A Kereskedelmi Jogban Z

Kisszótár Címszavak véletlenül (Commission), kereskedelmi ügyletek megkötésének elvállalása, ha ezt valaki megbizásból saját nevében, de más részére eszközli. Aki ily ügyletek megkötésével iparszerüen foglalkozik, az bizományos (Commissionär, commissionaire, factor, agent), akinek részére köti az ügyleteket, az megbizó (Committent). A közönséges megbizástól a bizomány tehát abban különbözik, hogy az ügyletek kötésénél a megbizó nem szerepel, gazdasági eredményét tekintve a megbizót illeti az ügylet, de jogi szempontból és harmadik személyekkel szemben a bizományos az ügylet ura. A kereskedelemnek ezen ágát bizományi kereskedésnek nevezik, szemben a tulajdonképi propre kereskedelemmel. Csécsy György | Tudóstér. Bizomány tárgya lehet minden kereskedelmi ügylet, de törvényünk úgy mint a német kereskedelmi törvény, a bizomány két ágára van különös tekintettel és teszi különös szabályozás tárgyává a vételi és eladási bizományt, amannál áruk vételével, emennél eladással bizatik meg a bizományos. Általános szabály, hogy a bizományos a rendes kereskedő gondnokságával tartozik az ügyletet megkötni és köteles magát minden tekintetben a megbizáshoz tartani, mert különben a megbizónak kártérítéssel tartozik.

Ügyletek A Kereskedelmi Jogban 4

001-es BibID: BIBFORM027771 035-os BibID: (dekdb)bibDEK00850223 Cím: A gazdasági társaságok megszűnése / Fézer Tamás, Károlyi Géza, Törő Emese, Petkó Mihály; [szerk. Fézer Tamás, Károlyi Géza] Dátum: 2011 Megjelenés: Debrecen: Debreceni Egyetemi K., 2011 Terjedelem: 146 p. ISBN: 978 963 318 117 1 Tárgyszavak: Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok tankönyv További szerzők: Károlyi Géza (1966-) (jogász, közgazdász) Törő Emese (1968-) (jogász) Fézer Tamás (1980-) (jogász) Petkó Mihály (1974-) (jogász) Internet cím: Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Borító: Saját polcon: 9. Ügyletek a kereskedelmi jogban e. 001-es BibID: BIBFORM027770 035-os BibID: (dekdb)bibDEK00849002 Cím: A gazdasági szféra alanyai: gazdasági társaságok / Fézer Tamás, Károlyi Géza, Törő Emese, Petkó Mihály; [szerk. Fézer Tamás, Károlyi Géza] Dátum: 2011 Megjelenés: Debrecen: Debreceni Egyetemi K., 2011 Terjedelem: 318 p. ISBN: 978 963 318 110 2 Tárgyszavak: Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok tankönyv További szerzők: Károlyi Géza (1966-) (jogász, közgazdász) Törő Emese (1968-) (jogász) Fézer Tamás (1980-) (jogász) Petkó Mihály (1974-) (jogász) Internet cím: Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Borító: Saját polcon: 10.

A fentieken túlmenően megemlítendő, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak van olyan Elvi Döntése, amely szerint az olyan magánokirat is felhasználható bizonyítékként a bírósági eljárásban, amely nem felel meg a közokirattal vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott törvényi követelményeknek. Ennek értelmében az elektronikus kereskedelemben jelenleg létrejövő okiratok mint bizonyítékok a bíróságok általi szabad mérlegelés tárgyát képezhetik; még akkor is, ha nincsenek ellátva fokozott biztonságú elektronikus aláírással (pl. Ügyletek a kereskedelmi jogban z. egy "sima" e-mail). Az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvény legfontosabb vívmánya, hogy megteremti az elektronikus és a papír alapú dokumentumok "egyenjogúságát": elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását – beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást – megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik.