A 20. század (Fülep Lajos) méltán tartotta Izsót a nemzeti szobrászat (a nemzeti és egyetemes korrelációja) megteremtőjének. Izsó Miklós: Táncoló paraszt I. 1864-70 között Izsó Miklós: Csokonai Vitéz Mihály álló szobra (1867)
A kiállításon megemlékeznek Petőfi Sándorról, hiszen az ő költészetében csúcsosodott ki a nemzeti táj eszménye. Több versét ihlette az Alföld, erős érzelmi kötődése volt a tájegység iránt. Ez az oka annak, hogy helyet kapott Orlai Petrich Soma Petőfi-portréja Izsó Miklós Táncoló parasztok nevű szoborsorozata, a festmények, a filmek és a fotók együttesen megteremtik azt a hangulatot és légkört, amely által a kiállító teremben töltött idő erejéig úgy érezhetjük, mintha belecsöppentünk volna a műalkotások által felidézett korszakokba, és ott lennénk mi magunk is az ábrázolt tájakon, így elmondhatjuk, hogy ez valóban egy festői utazás az Alföldön. Miklós Izsó sculpture A táncoló paraszt * - YouTube. A cikkben szereplő fotók: 1. : id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853, olaj, vászon (Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, Budapest) 2. : Szilágyi Lenke: Cím nélkül, 2013, c-print dibondra kasírozva (A kép Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készült, jogtulajdonosok a Mirage Film Studio és a Filmpartners) Forrás: Szólj hozzá a bejegyzéshez!
Több kortárs közéleti személyiség, köztük Arany János, Egressy Gábor és Béni, Fáy András, Lisznyay Kálmán és Eötvös József, továbbá történelmi alakok: Zrínyi, a költő, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készítette el. Kisplasztikáit életszerűség és frissesség jellemzi, a nép életét megörökítő terrakotta szobrai témaválasztásuk mellett gondolati tartalmuk révén is kiválnak a kor akadémista ízlésű szobrai közül. 1864-71 között készítette Táncoló parasztok című sorozatát, e művei a sok giccses reprodukálás révén ma meglehetősen elcsépeltek, de maga korában áttörésként hatottak. 1863-64-ben a Magyar Tudományos Akadémiát díszítő szobrok tervein dolgozott, de csak kőfaragó munkára és Révai Miklós alakjára kapott megbízást. A Széchenyi-emlékmű pályázatán Engel József mögött második lett, s másik ellenfele, Vay Miklós művein segédként dolgozott a megélhetésért. Soós Gyula: Izsó Miklós táncoló paraszt sorozata (dedikált példány) (Országos Szépművészeti Múzeum, 1955) - antikvarium.hu. 1869-ben eljutott Nápolyba és Rómába, 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt. Debreceni Csokonai-emlékművét 1867-71 között, Dugonits András szegedi emlékmű tervét 1874-75-ben készítette.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Festői utazás az Alföldön - Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből - Médiagrund. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
Izsó felfogása párhuzamos az irodalomban Petőfi és Arany, a zenében Erkel és Liszt művészetével, művészetét Fülep Lajos 1923-as tanulmánya értékelte újra. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft