Jelen receptben egy vaddisznólapockát készítettem el, csontján sütve. Lényegesen sportosabb, szálasabb hús, mint a sertéslapocka. Viszont csodálatos fedőzsírral rendelkezik, az erdőközeli emberek számára a vaddisznózsír köztudottan különlegesen becses csemege. Mivel a technika pompásan érvényesült a vaddisznónál is, ez a sertéslapocka esetében is üdvözítő lehet. Méretében a vaddisznólapocka mindössze 2 kg-ot nyomott, egy tisztességes pulled pork-ot általában 3-8kg súlyú, igencsak méretes lapockákból készítenek. Az elmúlt hónapokban végzett low & slow sütéseim során azt tapasztaltam, hogy ha a rácshőmérsékletet 120 °C helyett még lejjebb visszük, és a 105-110 °C tartományt célozzuk meg, ugyan további sütési órákkal számolhatunk, de a végeredmény felülmúlhatatlan lesz. Ez a p ulled wild boar ( vaddisznó lapocka) összesen 11 órát töltött a rácson. A szárazpác, amellyel a mustárral vékonyan bevont vaddisznólapockát fűszereztem: 1 ½ ek só 2 ek puha barnacukor ½ ek pirospaprika ½ ek durván őrölt koriander ½ ek durván őrölt borókabogyó ½ ek frissen őrölt fehérbors ¼ ek currypor (mild) ¼ ek chili A faszenes sütőt 110 °C-ra stabilizáltam, és a grillrács alá vizesedényt helyeztem.
A sertéshús elkészítése nekem mindig okozott némi fejfájást régebben. Hiába akartam egy finom egyben sült húst kreálni a család asztalára, nem jött össze. Kritizáltam az ízvilágot vagy éppen a hús állaga nem volt tetszetős. Süthettem én órákig, akkor sem jött össze a nagyon zavart és addig-addig kísérleteztem, amíg csak sikerült összehozni egy finom sültet. A világban minden változik, ahogy a gasztronómiában is mindig jönnek elő az újabb ötletek. Egyes ételek divatba jönnek, egyes konyhai fortélyok lecsengnek. Engem is magával ragadott a szaftos disznóhús receptje. Ki ne hallott már a "pulled pork" ételről?! Merthogy ma erről lesz szó. Egyszerűen elkészíthető, ízletes, omlós, sokoldalúan felhasználható. Egyszóval remek választás. Az étel előkészítése és sütése az egyetlen dolog, amivel ki kell békülni mindenkinek. Ugyanis itt nincs kapkodás. Türelmesen várjuk, hogy a pácban pihenjen a hús és várjuk azt is, hogy 6 óra (de lehet akár 11 óra is! ) alatt az omlós, tépett hús elkészüljön. Az íze kárpótol minket a várakozásért!
Pulled pork-pirog (пирог, пирожки)Már egy ideje szerettem volna kipróbálni, hogy milyen lehet pirog tésztába tépett malachúst tölteni, így egy keveset megmentettem a hétvégi sütésből. Az emlékek kavalkádja rohant meg az első harapással. A hús dúsításához használt (a sütés során injektálásához és nedvesítésre szolgáló almaecet-almalé-marha alaplé (pici juhar sziruppal)) szósz azonnal eszembe juttatta az utcán (akkoriban még Szovjetúnióban) árusított húsos pirog (пирожки) ízét, de csak egy pillanatig, hogy utána átvegye a jól ismert füstös BBQ ízhatás a főszerepet. (Azt hiszem itt egy ponton sikerül gasztronómialilag összekötni a keletet a nyugattal. ) Természetesen készült lekvárral töltött is, mert hát hiszen az is megtalálható volt ám az utcai árusoknál annak idején. (Valahol a kvász-os (квас) tartály környékén…. )(A képeken felfedezhető "burnt ends"-ből nem tudtam megmenteni semmit. Ez a család kedvence lett. )
Mivel maradt egy kevés rubunk, így ebből csinálok egy kencét. Kevés olivát és ketchupot keverek hozzá, amit alaposan el is dolgozok. Keresek egy kenő ecsetet, majd irány a grillrács. Kicsomagolom a húst, felszabadulnak a fantasztikus illatok. Bekenem a hús egyik oldalát a kencével, majd a tetőt lecsukom. Hagyom, hogy a hús beszívja a kencét, kicsit kérgesedjen, dolgozzon a barnacukor. Kb 15 perc után megfordítom a húst, majd a kence másik felét is rákenem a tarjára - aztán ismét negyedóra sütés. Gyakorlatilag 6, 5 órát sütöttem a tarját, majd levéve a grillrácsról még 20 percig hagyom pihenni, de úgy hogy beburkolom. Ezt követően előveszek két villát, amikkel széttépem, szétmarcangolom a húst, ami szinte szétomlik magától is. Gyönyörű szálas, vajpuha és szaftos a végeredmény, amiből nem győzök kóstolgatni. Eszter még délelőtt sütött un gyökér kenyeret, ami a szendvicsünk alapja lesz. Ebben a kenyérkébe aszalt paradicsom darabok is vannak sütve, ami még durvábbá emeli az élményt, ami ránk vár.
A jobb tapadásért a húst vékonyan be lehet vonni mustárral, olívaolajjal, stb. A rub kiegészítő funkciója egyfajta tranzitzóna képzése a füst és a hús, húsnedvek között. A sok esetben cukrot tartalmazó rub rákaramellizálódik a húsfelületre, ezáltal kérget képezve arra. Az igazi barbecue-ban nincsen rápirítás magas hőfokon, a rub ezt a feladatot is ellátja. Sokan tartják, hogy az igazán jó BBQ-sültek befejezéséhez szósz sem szükséges, a 'no sauce needed' jellegzetes BBQ-szlogen, amely a hús és a rub által képzett tökéletes végeredményre utal. A jó rub éppen ezért nem túl finom, hanem inkább apróra darált kenyérmorzsa jellegű, pereg, nyersen is van ropogása. Egyúttal nem is túl nagy szemű, ez ugyanis az egyenletesség rovására megy. A nagyobb fűszerelemek önálló életet élnek a húsfelületen, pedig a sütés végére a cél egy homogén szín, íz és állag elérése. A BBQ-rubok fő elemei: só cukor vezérfűszerek bors kiegészítő, karaktert adó fűszerek szárított zöldségek citrusos, savas elem szárított zöldfűszerek A sóról Jó minőségű és durvább szemű só használata ajánlott.