A Reguly Antal Múzeum, a Népi Kézműves Alkotóház és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg a Dubniczay István hantai prépost, a zirci ciszterci apátság mecénása című kötet, amely a Dubniczay István nevéhez kötött kézirat fakszimile kiadását tartalmazza a latin és a magyar átirattal együtt. A mű bemutatója Zircen, az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárának Barokk termében lesz 2018. október 18-án 17 órakor. Zirci Ciszterci Apátság • Egyházi létesítmény » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, .... A könyv készítőivel beszélget: Wenczel Zsuzsanna A könyv ismertetője Meghívó
A Schedel-krónikát, amely Nürnbergben készült 1493-ban. Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadását. A kézzel színezett növényi ábrákat a XIX. századi Flora Universalis köteteiben. Az iparművészeti remekműként számon tartott, Európa-szerte is ismert intarziás asztalt. A két gyönyörű glóbuszt, melyeket Magyarország legrégebbi glóbuszai közé sorolnak. Zirci Ciszterci Apátság. A pazar műemlékkönyvtár története dióhéjban A könyvtár a nagy múltú római katolikus szerzetesrend, a ciszterci rend gyűjteménye. A Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek III. Béla király adott birtokot és letelepedési engedélyt 1182-ben – így már ekkor elkezdett virágozni az apátság, viszont sajnos a török terjeszkedés során a monostor az akkori könyvtárral együtt elpusztult. Ezután az apátságot csak az 1700-as évek első felében alapították újra sziléziai szerzetesek, akik egy csodálatos barokk épületet emeltek – benne egy könyvtárteremmel. Az első kéziratos kötetkatalógus 1815-ben készült, ekkor 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben.
A pályázat elbírálásának … - 7 hónapja - Mentés magyar nyelv és irodalom bármely szakos tanár Bélapátfalva Egri Tankerületi Központ … helye: Heves megye, 3346 Bélapátfalva, Apátság út 2. A pályázat elbírálásának … - 8 hónapja - Mentés
Látnivalók a környéken Zirci Arborétum Zirc Hazánk legmagasabban fekvő élőfagyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre.
Csak a rendszerváltás idején, 1990-ben térhettek vissza, hogy ismét birtokba vegyék épületüket. Az apátság egyszerre turisztikai látványosság, a benne élő szerzetesek otthona, és a város plébániatemploma is. A templomnak két orgonája van: a karzaton egy német romantikus orgona a liturgiák kíséretét szolgáltatja, míg a szentély hangszere a szerzetesek imájához készült. A főoltár az ország legnagyobb barokk oltárépítménye. A ma látható templom 1738 és 1753 közt épült, tornyai egy évvel később készültek el, de mai formájukat többszöri átépítés során nyerték el. A zirci Ciszterci Apátság - a város egyházi és kulturális örökségének központja. Az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch festette, aki a 18. század közepének egyik legnevesebb egyházi művésze. Az apátság kisebbik épülete 1732-ben készült el, csak jóval később, 1841-ben épült a nagyobb. Az apátság műemlék könyvtára 65 000 kötetet számlál, az első példányok még az alapításkor érkező heinrichaui szerzetesektől származnak. A sok egyedülálló könyvet tartalmazó gyűjtemény szakvezetéssel látogatható. A séta során felkereshető nagyterem 1820-1830 közt készült intarziás berendezése a könyvtár leghíresebb értéke.
Zirc belvárosában áll a monumentális méretű apátság, melynek híres könyvtára, barokk oltára, árnyas arborétuma várja a látogatókat. A középkori eredetű épületben ma is aktív szerzetesközösség él, de egyben ez a település vallási életének központja is. A 12. század végén III. Béla Franciaországból, a kor legnagyobb apátságából jött szerzetesekkel alapította a mai intézmény elődjét. Az akkori, torony nélküli, gótikus templom és kolostor vesztét a török haderő okozta - az előle menekülő szerzetesek magára hagyták az épületet, melyet aztán a hódítók feldúltak. A 18. század elején német családok betelepítésével tették újra lakottá Zircet, nem sokkal később, 1732-ben érkeztek a Sziléziában található Heinrichauból azok a szerzetesek, akik a mai apátsági templomot építették. 20 évvel később, 1752-ben szentelték fel az épületegyüttest. A zirci apátság 1814-től fogva önálló, ekkortól a magyarországi ciszterci rend központja. 1950-ben az egyházromboló törekvések jegyében a kolostort megszüntették, a szerzeteseket elzavarták.
Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak. 1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak.