Értékelés: 4 szavazatból Zrínyi Miklós - a költő, hadvezér, politikus, a szigetvári hős dédunokája. Halála körül számos vita, legenda alakult ki. A hivatalos történelem vadászbalesetként tarja számon, mások merényletet emlegetnek. Zrínyi Miklós tragikus halála: vadkanbaleset vagy merénylet? » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. A film tényeket és a különböző elméleteket igyekszik bemutatni. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
1664. november 18-án ugyanis végzetes vadászbaleset érte – a részleteket Bethlen Miklóstól ismerjük, aki maga is tagja volt a kis vadásztársaságnak. Nem szólott, csak meghala Este felé járt az idő, a csapat már a hintó körül gyülekezve indult volna hazafelé, de Zrínyi szokása szerint "csak egyedül búkálván, löve egy nagy emse disznót". Ekkor lépett hozzá Póka nevű vadásza, hogy megsebzett egy vadkant, ha nem akarják elveszíteni, kutassák fel a vérnyomokat követve. Többen is elindultak volna, de Zrínyi rájuk szólt: maradjanak, beszélgessenek, ő megy egyedül: "csak meglátom, mit mond ez a bolond, mindjárt visszajövök". Rövid csövű puskájával a kezében a vadász után ment, nyomában egy Majláni nevű ifjú gavallér, lovász és inasok. Egyszer csak egyikük lélekszakadva vágtat vissza: Hamar a hintót, oda az úr. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sűrűbe béfuték én, hát ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala.
Magyarnak tilos volt Budán letelepednie, még azokat is elüldözték, akik a török alatti magyar lakosságból megmaradtak. Az intézkedést a "megbízhatatlan, rebellis" magyarok elleni megtorlással indokolták. A történettudományunk ezt az indoklást általában vita nélkül fogadja el. Zrínyi és a vadkan - Egy nemzeti tragédia kirakós játéka - Elérhető január 22-ig! | MédiaKlikk. A Habsburg-ellenes mozgalmak miatt a császári kormányzat nem bízott már a magyarokban. Csakhogy ez nem igaz. Amikor az előző évszázad hosszú háborújában egy időre visszafoglalták az oszmántól Székesfehérvárt, az osztrák vezetők már akkor arra törekedtek, hogy magyarokat letelepedni ne engedjenek a városban, helyettük németeket akartak költöztetni, és ezt nemcsak a magyarok megbízhatatlanságával, hanem leplezetlen birodalmi törekvésekkel indokolták. Ok és okozat felcserélődött. Az osztrák bürokraták birodalmi elképzeléseit eleve zavarta a magyarság jelenléte, a Habsburg-ellenes mozgalmak a kirívóan hátrányos politika miatt robbantak ki, nem "indokolták", hanem követték ezen intézkedéseket. A magyar föld kellett, a magyar – nem.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Egyrészt mismásolják az osztrák bürokrácia tényleges magyarországi céljait, másrészt igyekeznek irántuk valami fura és érthetetlen "megértést" tanúsítani. Márpedig egyes udvari körök birodalmi törekvései nem érdemelnek megértést. Miért udvari körökről beszélek, miért nem az uralkodókról? Mert a kirívóan és aljasul magyarellenes intézkedések sorozata mindig akkor kulminált, amikor különösen tehetségtelen, a gyengeelméjűség határán álló, vagy roppant nemtörődöm uralkodó került a bécsi trónra; mint az előző évszázadban Rudolf, vagy a tárgyalt korszakunkban Lipót. A könnyen befolyásolható császárokon keresztül nyilvánult meg előttünk a kapzsi osztrák bürokrácia igazi akarata. Olyan volt, mint egy suhogó hóhérpallos. A magyar történettudomány a mai napig fedezi ezt. Az osztrák propaganda írja a történelmünket. Mindig elfogadjuk a hátrányos intézkedések osztrák indokait. Előfordul, hogy felcserélődnek az okok és az okozatok. Csak egyetlen példát említenék: Buda későbbi visszavétele után az osztrákok nem engedték meg, hogy magyarok költözzenek az egykori fővárosba.
Kizárt dolog, hogy a harcokban kipróbált katonát egy vadkan le tudjon lökni a lováról és a puskával felfegyverkezett főurat megölje. Kép: Augsburgbankészült metszet Zrínyi haláláról(1664) Magyar Tudat Nemzeti Hírportál