Mindezek miatt a nyugati országokat jóléti államoknak is nevezték. A mezőgazdaság és az ipar robbanásszerű termelékenysége lehetővé tette a harmadik szektor bővülését. A növekedés legfontosabb feltétele a vásárlóképes kereslet biztosítása volt. A folyamatosan emelkedő bérek hozzájárultak a lakossági fogyasztás ugrásszerű növekedéséhez. Emiatt ezeket a társadalmakat a mai napig fogyasztói társadalomnak is nevezik. Elsőként 1968-ban a Római Klub hívta fel a figyelmet a fogyasztói társadalom negatívumaira. Kiemelték, hogy a Föld nyersanyagkészletei végesek, a túlzott ipari tevékenység és fogyasztás globális felmelegedéshez, és ökológiai katasztrófához fog vezetni. A probléma orvoslására kezdődött meg a fenntartható fejlődés elvének kidolgozása az 1980-as években. 1973 novemberében az OPEC drasztikusan megemelte az olajárakat, mert úgy ítélték meg, hogy az arabok ellen háborúskodó Izraelt a fejlett országok jelentős része támogatta. Fogyasztói társadalom fogalma. Az olajárrobbanás miatt az addig olcsó energia hirtelen drágává vált, az ipari termelés veszteséges lett.
t. A fogyasztói szemlélet az emberi kapcsolatok, a személyes értékek elsorvadásához vezet. A fogyasztói társadalom a kapitalista gazdaság i fejlődés egyik terméke. A [tömegtermelés]? kialakulásával párhuzamosan növekedésnek indultak a munkavállalói bérek is. A piac bővülését a létfenntartáshoz szükséges jövedelmi szint felett megjelenő vásárlóerő és a tartós fogyasztási javak növekvő kínálata tették lehetővé. Társadalom szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. A fogyasztás növekedése átalakította a életstílust, fogyasztói szokásokat, elérhetővé tette azon javak tömeges fogyasztását, melyek korábban luxuscikknek számítottak. Kritikusai már korán felismerték hogy a fogyasztói társadalomban a fogyasztás nem a szükségletek kielégítésének, hanem a társadalmi státuszkülönbségek megjelenítésének eszközévé válik a fogyasztás hivalkodó fogyasztássá válik a létfenntartási eszközből öncéllá változik hozzájárul a radikális szükségletek elfojtásához, az egydimenziós gondolkodás kialakulásához, az értéktelen tömegkultúra térnyeréséhez. a fogyasztói társadalom hedonizmust szül, szétrombolja a társadalmi integrációt biztosító értékrendszert.
Hogy ezek a reklámok minél hatékonyabban érjék el céljukat, egy új iparág fejlődött ki önálló kutatásokkal, szakemberekkel, tudományos háttérrel. A reklámok inkább az érzelmeikre mint racionális egóra hatnak, hiszen elsősorban tudatalatti vágyakat, félelmeket vesznek célba. Mivel azonban a reklámok irreális ideálokat állítanak a fogyasztó elé elérhetetlen célokkal, hatásuk a fogyasztás növekedése mellett inkább depresszív hatást váltanak ki.
Az NSZK-ban Willy Brandt 1974-ben a környezetébe beépült és leleplezett NDK-s ügynök miatt lemondott. Utódja Helmut Schmidt kancellár volt 1982-ig. Majd őt Helmut Kohl követte. Kancellárságának legfontosabb eseménye 1990-ben Németország újraegyesítése volt. Ugyancsak meghatározó szerepe volt François Mitterand (Franszoa Mitterand) francia elnökkel együtt az 1992-ben a maastrichti szerződéssel létrehozott Európai Unió megalakításában, és 1995-ben a schengeni egyezmény életbe léptetésében. Utóda, Gerhard Schröder kancellársága idején, 2002-ben több országban bevezették az eurót. 2005 óta Angela Merkel áll a Németországi Szövetségi Köztársaság élén. A család fogalma és szerepe napjainkban, családtípusok jellemzői - Társadalomismeret érettségi - Érettségi tételek. Nagy-Britannia az 1960-as évek közepétől komoly válságot élt át. Az északír kérdés rendezetlensége miatt az IRA folyamatos terrorcselekményeket hajtott végre az országban. A gazdasági nehézségek miatt pénzügyi válság alakult ki. A problémát a neokonzervatív gazdaságpolitikát bevezető Margaret Thatcher, a Vaslady próbálta orvosolni. Politikája azonban csak részleges sikereket hozott, ezért 1990-ben lemondott.
A személyiség 7. Freud és a marketing 7. Az énképelmélet 7. Márkaszemélyiség chevron_right 7. Az érzelmek szerepe 7. Az érzelmek szerepe a vásárlási döntésben chevron_right 8. Az attitűd Bevezetés chevron_right 8. Az attitűd fogalma és elméleti megalapozása 8. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai 8. Az attitűd többdimenziós felfogása 8. Az attitűd jellemző vonásai 8. Az attitűd funkciói 8. Az attitűd kialakításának forrásai 8. Az attitűd és a magatartás chevron_right 8. Az attitűd mérése 8. Az attitűdkomponensek mérése 8. Az attitűd megváltoztatása chevron_right 9. Vásárlási döntési folyamat Bevezetés chevron_right 9. A vásárlási szituáció osztályozása 9. A szituációs befolyás jellemzői 9. A szituációs befolyás típusai chevron_right 9. A vásárlói döntések típusai 9. Impulzusvásárlás 9. Rutindöntések, szokásokon alapuló döntések 9. Korlátozott problémamegoldás 9. Kiterjesztett "igazi" vásárlási döntés chevron_right 9. A vásárlási döntési folyamat szakaszai 9. Problémafelismerés chevron_right 9.