Miért? A tragikus eseményekre közvetlenül a forint bevezetése előtt került sor. Miskolcon 1946. július 30-án nagy tüntetést tartottak, ami a lisztfeketézők ellen irányult. A tüntetés szervezői őket egyértelműen a zsidókkal azonosították. Előzőleg a politikai rendőrség két zsidó malomtulajdonost internált. Őket vetették oda a felizgatott csőcseléknek, szabad préda gyanánt. Egyiküket a Búza téren meglincselték, a másik súlyos sérülésekkel megúszta. A lincselés híre rögtön eljutott Budapestre is, innen érkezett az utasítás, hogy a helyi detektívek vegyék őrizetbe az elkövetőket. Ennek hatására tizenkét munkást bevittek a rendőrségre. Másnap Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője is megjelent a városban. Forint bevezetése 1946 3. Személyesen működött közre a második munkástüntetés megszervezésében. Ennek résztvevői elfoglalták a rendőrkapitányságot, és az első lincselésben részt vevő munkásokat kihallgató zsidó származású rendőrtisztet agyonverték. Végül a csőcseléket szovjet katonák oszlatták szét. A drámai események híre Moszkvába is eljutott, ahol Mihail Szuszlov, az SZKP egyik vezetője is olvasta az NKVD miskolci rezidensének a jelentését, aki az események miatt élesen bírálta a Magyar Kommunista Párt vezetését.
május 20-án, csütörtökön, 17 órai kezdettel a Polgármester Hivatal Dísztermében (Miskolc, Városház tér 8. ) lesz Pelle János Vérvád, hisztéria, népítélet – "Zsidókérdés" Magyarországon 1945-ben és 1946-ban című könyvének bemutatója. A szerzővel Csepeli György szociálpszichológus, a miskolci egyetem professzor emeritusa beszélget. Forinthamisítás | Magyar Narancs. A könyv leghosszabb fejezete a Lincselés Miskolcon címet viseli, és feltárul benne a város sokáig elhallgatott története, mely az 1956-os forradalom alatt is megismétlődött. Pelle kutatásai alapján 1996-ban a Magyar Televízió 90 perces, eddig nyilvánosan sehol sem játszott dokumentumfilmet forgatott, melyet a beszélgetés után levetítünk. A rendezvényre a belépés ingyenes, a könyv pedig kedvezménnyel megvásárolható. Május 21-én, pénteken 10 és 12 óra között a szerző itt, az ANTIKVÁRIUM előtt várja az érdeklődőket. A könyv itt is megvásárolható, és a szerző kívánságra dedikálja. Miskolcon két antiszemita indulatoktól hevített munkástüntetésre is sor került, és mind a kettő szörnyű lincselésbe torkolt.
Az 1857 és 1892 között forgalomban levő forint váltópénze a krajcár, a "harmadik" forinté az 1999-ig érvényben lévő fillér volt. Az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül az MNB nyilasok által nyugatra hurcolt huszonnyolc tonna aranytartaléka szolgált fedezetül, amit az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án visszaszolgáltatott a magyar államnak. A forint vásárlóértékét az 1946-os pénzreformot elindító kormányrendelet a háborút megelőző árakhoz képest állapította meg. Eszerint pl. egy mázsa búza negyven forinttal volt egyenértékű. Az 1946-os pénzügyi reform negatívuma volt, hogy megkezdte a magyar bank- és pénzügyi rendszer lebontását és szovjet mintára való átalakítását. A magyarországi infláció története (1946-2018) timeline | Timetoast. Bár a forint a környező államok valutáival ellentétben működőképes maradt, ennek azonban árnyoldala is volt, hiszen éppen ezért nem történt meg az egyébként kívánatos drasztikus valutareform. Az infláció újból csak a hetvenes évektől indult meg, a forint valódi nagy értékvesztése azonban a rendszerváltás után következett be.
Augusztus elsején ünnepelte 75. születésnapját a forint, melyet a II. világháborút követő magyarországi hiperinfláció megállítására vezettek be 1946-ban. A forint a pengőt váltotta le, amely napról-napra gyorsuló mértékben értéktelenedett el. Forint bevezetése 1946 nickel. A forint a stabilizáció egyik fontos eleme volt: a bevezetést követően a fizetőeszközbe vetett bizalom visszatért, megszületett a stabil nemzeti pénz, ami hazánk újjáépítésének egyik alappillérét jelentette. Az első világháború után a győztesek által diktált versailles-i békeszerződés, illetve az annak részét képező trianoni békeszerződés magában hordozta a vesztesek elégedetlenségét, egy új háború lehetőségét. Erre a vesztes államok, különösen Németország és Magyarország tudatosan készült az 1930-as években. A revíziós hangulat fenntartása mellett megtörténtek a háborús előkészületek is, amelyek óriási kiadásokkal jártak. A kiadásokat pedig pénznyomtatással próbálták meg fedezni, ami később a pengő elértéktelenedéséhez vezetett. A finanszírozás nehézségekbe ütközött, ezért az első világháborúban kibocsátott hadikölcsönkötvények tulajdonosainak belátható időn belül megváltást ígértek, ám a vagyonosabb rétegeknek beláthatatlan időbe tolta ki a kötvények visszavásárlását.
Később, az Árpád-háziak uralkodása idején a napi pénzforgalom - akárcsak ma - már az áhított áru megszerzését szolgálta. Általában külhonból behozott luxuscikkekért fizettek így. A papírpénz története igen kalandos. A kínaiak vezették be, kereskedőik már a VII-VIII. században úgynevezett repülő pénzt használtak. Ezeket a bankók előfutárának tartják, bár inkább letéti jegyek voltak. Időszámításunk szerint 812-ben próbálták ki az első olyan fizetőeszközt, amely papírból készült. Csakhogy ezt elfelejtette a világ. Árak-1945-46 Archives - Ártörténet. Aztán 1661-ben Svédországban újból felfedezték a papírpénzt és kinyomták az első bankjegyet. Térségünkben Mária Terézia korában, 1762-ben jelent meg az első bankó. Akkor még nem hitték, hogy állandó fizetőeszköz lesz. Úgy gondolták, ha az éppen dúló hétéves háború véget ér, majd visszatér a régi, jól bevált ezüstpénz. A papírpénzt átmeneti időre szánták, hiszen bármikor megsemmisíthető. Tudjuk, nem így történt. Az utóbbi három évben kibocsátott új magyar bankjegyek esztétikai megjelenése egységes, méretük azonos.