A családtámogatásokra és az adó-visszatérítésre szavaztak a legtöbben. A politikai kérdőívet a kormány közlése szerint közel 1, 5 millióan töltötték ki. Közzétették a kormány Facebook-oldalán az új nemzeti konzultáció első eredményeit kedden; a poszt szerint az ívet 1 millió 423 ezren töltötték ki. Az eredmények alapján a legtöbben "a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével", valamint a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítésével értettek egyet. A számok részletesen: 94 százalék értett egyet a minimálbér 200 ezer forintra emelésével, 95 százalék a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítésével, 98 százalék a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével, 91 százalék a hitelmoratórium meghosszabbításával. Az új nemzeti konzultáció július elsején indult, a lapon összesen 14 kérdés szerepelt. Ezek közül most még csak négy eredményeit összegezte a kormány. Ahogy korábban megírtuk, az új nemzeti konzultáció inkább politikai kérdőív és hergelés, hiszen a kérdések közt olyan is akad, amely a kormány által előszeretettel támadott Soros Györggyel foglalkozik.
Közzétették a nemzeti konzultáció első eredményeit. A Magyarország Kormánya nevű Facebook-oldalon posztolt összegzés alapján a legtöbben a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével értenek egyet. A nemzeti konzultációt összesen közel másfél millióan töltötték ki. A válaszadók 94 százaléka egyetért a minimálbér 200 ezer forintra emelésével, 95 százaléka egyetért a gyermeket nevelő családok adó-visszatérítésével, 98 százaléka egyetért a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével, 91 százaléka egyetért a hitelmoratórium meghosszabbításával. A kormány július elsején tette közzé a nemzeti konzultáció kérdéseit. Az adatlapon 14 eldöntendő kérdésre vártak választ augusztus 25-ig. A kérdések közül egyelőre négy eredményeit tették közzé. A konzultáció témái érintették a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a bevándorlást, a hitelmoratóriumot és az adókat is. A nemzeti konzultációt elektronikus és postai úton is be lehetett küldeni.
A nemzeti konzultációt összesen 1 millió 423 ezren töltötték ki, 83 százalékuk postán, 17 százalékuk az interneten. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Magyarországot is felháborította az eset. A Nemzeti konzultációban is benne lesz a migráció kérdése emlékeztetett Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A járvány betörése nem azt jelentette, hogy a migráció megszűnt volna. Sőt! Csak Magyarországon csak idén közel negyvenezer illegális határátlépési kísérletet jelentettek, ami jelentős növekedés az előző időszakhoz képest. És amikor növekszik a migrációs nyomás, és most is ez a helyzet, akkor fel akarják melegíteni a kötelező szétosztás ötletét, és ez nincsen rendben A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta: Új időszak kezdődik, egyszerre több kihívással. Dömötör Csaba a migráció mellett ezek közé sorolta a gazdasági problémákat és a környezetvédelmet is. Itt arról az alapelvről kell döntenünk, hogy a környezetvédelmi terheket a nagy szennyező multiknak, vagy minden családnak kell-e viselnie. A kormány szerint nem terhelhetik a családokra a környezetszennyezés terheit, és azt szeretnék, ha a konzultáció eredménye ebben is megerősítést hoznának.
A nemzeti konzultáció kérdőívét kitöltők 97 százaléka gondolta úgy, hogy a gyermek nevelése kizárólag a szülők feladata és felelőssége – emelte ki a kormányszóvivő szerdai Facebook-videójában. Szentkirályi Alexandra hozzátette: a magyar emberek szerint helyes, hogy törvény korlátozza "a kiskorúakra irányuló" LMBTQ-propagandát. A kormányszóvivő köszönetet mondott annak a több mint 1, 4 millió embernek, aki kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet. Az eredményeket ismertetve emlékeztetett: az első kérdés arra vonatkozott, milyen legyen a járvány utáni élet. A válaszadók 96 százaléka egyetértett abban: Magyarországot meg kell erősíteni, hogy egy veszélyesebb korszakban is meg tudjon felelni az új kihívásoknak – mondta. "Még ennél is több ember, a válaszadók 98 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarországnak ki kell állnia az érdekei mellett, hogy nem engedhetünk Brüsszel zsarolásának. A magyar emberek világos üzenetet küldtek: nem kérnek a gyámkodásból! " – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Eddig egyébként legalább 41 milliárd forint ment el ilyen konzultációkra, a legújabbnak a költségeit pedig még nem is tudni.