Gyarmati rendszer felbomlása Indiában. A Kínai Köztársaság létrejötte. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és elmélyülés) Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. A globális világgazdaság ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig Magyarország szovjetizálása (1945-1949) Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. A Zsidó Vallás Fő Jellemzői Tétel - A Zsidó Valls Fő Jellemzi Tétel City. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás főbb eseményei. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011) A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
Az új köztársaság stabilitását súlyosan érintette a háborús kártérítés fizetése (pedig kenyérre is alig volt pénz). A fizetések halogatása miatt '23-ban francia és belga csapatok szállták meg a Ruhr-vidéket, ami országszerte tömegmegmozdulások sorát váltotta ki. Természetesen az új rendszert megdönteni akaró erők sem szűntek meg, de ezek megmozdulásait – mint pl. a szélsőjobb müncheni puccskísérletét, a " sörpuccsot ", amelyet Adolf Hitler vezetett – még '23-ban leverték és vezetőiket elítélték (Hitlert pl. 5 évre börtönre). '25-ben Paul von Hindenburg lett a választott köztársasági elnök és ez a jobboldal konzervatív szárnyának erősödéséhez vezetett. De ez a jobboldal nem akart együttműködni a szociáldemokratákkal, amely így kiszorult a kormányból. A nácizmus hatalomra jutása és a totális náci diktatúra kiépülése Németországban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a '23-as Dawes-terv, ami népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K. -Eu. -i) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: '24-25-ben megindul a termelés növekedése, '29-ig mérs.
Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláírt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot "védnökség" (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba. Az angol és francia vezetés, mely az ún. "megbékéltetési politikát" követve eddig szemet hunyt a német terjeszkedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a "villámháború" első napján, 1939. Fasizmus jellemzői tête de mort. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. Horthy-korszak politikai rendszerének főbb jellemzői. A válság hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések a Horthy-korszakban. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a "zsidókérdés" Magyarországon. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk - Érettségid.hu. Magyarország a második világháborúban: Magyarország a náci birodalom árnyékában. A területi revízió lépései. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon. A jelenkor (1945-től napjainkig) A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (belini válság, Korea, Kuba, Vietnám).
A nagytőkét hódító tervekkel és marxizmus kiirtásának ígéretével nyerte meg, de a pártprogram a tömegek meggyőzése érdekében tőke-ellenességet is tartalmazott. A politikai válság arra késztetett egyes konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a náci pártban találtak megfelelő szövetségesre. Fasizmus jellemzői tétel bizonyítása. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a vezérkar érdekeivel, ezért 1931-ben a banktőke, a Ruhr-vidék iparmágnásai, a junker nagybirtok képviselői, a szélső jobboldali fegyveres szervezetek vezetői, valamint a vezérkar (a Harzburgi Front) szövetségre léptek az NSDAP-vel. A náci párt ezután fokozott anyagi támogatást kapott, melyet rohamcsapatai növelésére és propagandára fordított. A párt politikai ereje 1932 közepén érte el csúcspontját, az év második felében megkezdődött az NSDAP hanyatlása. A Harzburgi Front – hogy ezt a tendenciát megállítsa – gyorsan hatalomra segítette a relatív többséggel rendelkező nácikat Hindenburg 1933 januárjában Hitlert birodalmi kancellárrá (miniszterelnökké) nevezte ki.