A héber betűk, amelyek a megfelelő feliratokban szerepelnek, nem vehetők ki egészen tisztán, lehetnek ה (hé) vagy ח (hét) egyaránt. Az első betű számértéke 5, a másodiké 8, ennek megfelelően az évszám lehet 1795 vagy 1798. A kapuzat zárókövén fennmaradt számsorban határozottan a ה betű látszik (1795). Az előtérben, a kézmosó medence fölött lévő, szintén eredeti állapotában fennmaradt feliratban azonban, egy bibliai idézetben, az utolsó szó, amelyen a kérdéses betűt mint számjegyet jelölték, csak a ח betűvel lehet pontos és értelmes (1798). Mád zsinagóga belépő oldal. Talán nem túlságosan messzire vezető elképzelés, hogy az építkezést esetleg 1795-ben kezdték meg, és a belső díszítéseket a már kész épület falain 1798-ban helyezték el. A zsinagóga héber feliratai - a spiritualitás tárháza A község – a mádi zsidók – vallási felfogásának értékeléséhez adhat némi támpontot a Tóra-szekrény mellett elhelyezett feliratok egyike, amelynek szövege a Zohár egy rövid szakaszát tartalmazza. A zsidó misztika egyik főműve, a kora középkori "Fény" különösen kedvelt volt a kabbalisták, a XVIII.
A stílus olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé, a középső négyszög körül két oszlopban elhelyezkedő padok 130 ember számára biztosítanak helyet. Bensőséges intimitás jellemzi a belső teret, míg kívülről a barokk és a copf építészeti stílus harmonikus keveredése teszik egyikévé a legszebbeknek a magyarországi zsidó templomok közül. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagy múltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz XVI. Mádi Zsinagóga belépő – infók itt - Divatikon.hu. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki. A zsinagóga bejárati kapujára faragott évszám (1795), a zsinagóga építésének hiteles dátumának tekinthető. Ezen túl azonban az épület további életéről egyetlen adatot sem ismerünk, mert azokat a hitközség levéltárán kívül nem rögzítették máshol, az pedig minden jel szerint nyomtalanul elpusztult.
A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek. Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. Mád zsinagoga belépő. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit. Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét.
Ezeknél az alsó sorok, amelyek a község vezetői, előkelői közül kikerülő donátorokra utalnak, a többinél kisebb betűkkel vannak írva. A chronogrammákat háromféleképpen látjuk. (a) A bejárati kapu fölött egyszerűen felírták a megfelelő héber betűket, amelyeknek számértéke is van. (b) Egyébként pedig ott, ahol a feliratban az évszámot is fel akarták tüntetni, a megfelelő betűket pirossal festették, és föléje külön kis "v" alakú jelet tettek. (c) A Tóra-szekrény főpárkányán lévő feliratban a számértékkel bíró betűk nagyobbak, mint a többi, és a sor alá nyúlnak. (Ezen a feliraton a betűket fából készítették el. ) Minden chronogrammában az úgynevezett kis időszámítást használták (a zsidó világteremtési éra évszáma, az évezred nélkül). Mád zsinagóga belépő árak. Ehhez "a világ teremtése utáni" ötödik évezredben hozzá kell adni 1240-et, hogy a polgári (i. sz. / Kr. u. ) évet megkapjuk. A feliratokba rejtett évszámok (chronogramma) érdekes módon vetik fel az épület építési idejének problémáját. A történeti közfelfogás az, hogy a zsinagóga 1795-ben épült.