A Hold Fizikai paraméterek A Hold a Föld egyetlen holdjának neve. A Földtől vett átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa — más mértékegységekben 0, 002 CsE vagy 1, 3 fénymásodperc. Wikipédia Földtől mért távolsága: 384 400 km Gravítáció: 1, 622 m/s² Keringési ideje: 27 nap Kora: 4, 527 milliárd év Kerülete: 10 917 km Hold - mai állapota és holdfázisa Holdkelte: 2022. április 05. 08:07. Holdnyugta: 2022. április 06. 00:09. A Hold jelenleg látható képe (NASA óránkénti frissítéssel). A Hold jelenleg növekvő fázisban van. A Hold távolsága 403035, 57 km a Föld középpontjától. A telihold időpontja: 2022. április 16. 18:57. A következő újhold dátuma: 2022. Nap és hold tetoválás jelentése | Life Fórum - Part 6. április 30. 20:30. A magyar zászló és a kettős kereszt a csobánkai Oszoly csúcsán teliholdkor. Telihold és teljes holdfogyatkozás 2015 szeptember 28-án! Tudd meg a részleteket: Holdfogyatkozás 2015. 09. 28.! Szuperhold, fotó: Mark Garlick Kerületek Budapesten: Budapest kerületi térképe Térkép: Budapest utcakereső térképe tömegközlekedéssel Európa legszebb piaca: Budapest térkép A nap járása Magyarország településein: Napkelte és Naplemente Fővárosunk: Budapest
A jelenleg legnépszerűbb elmélet szerint a Hold a Földből szakadt ki egy hatalmas ütés következtében 4527 millió évvel ezelőtt (a jelenlegi állás szerint). Az elmélet hívei által Theiának nevezett égitest ütközött a Földnek, így jött létre a Hold. Anomáliák: A Hold túl nagy. Példátlan, hogy egy ilyen kicsi bolygónak, mint a Föld, ilyen hatalmas holdja legyen. A Holdraszállás előtt volt egy népszerű alternatív elmélet a csillagászok körében, mely szerint a Hold nem is lehet valóságos test, csak valamiféle optikai illúzió, mint a délibáb vagy a mirázs. A legfőbb probléma, hogy a Hold-Föld rendszer perdületének megmagyarázhatatlanul magas részét hordozza a Hold. (Ugyanez a probléma egyébként a Nap és bolygóinak viszonylatában is fennáll. Föld keringési ideje a saját tengelye körül, ami megegyezik a?. ) Természetben létrejövő forgó rendszernél a középpont felé haladva növekednie kéne a perdületnek (örvény), nem csökkenni. A tengely körüli forgási ideje másodperc pontosan megegyezik az átlagos keringési idejével, így mindig ugyanazt az arcát mutatja a Föld felé.
13:45 Hasznos számodra ez a válasz? 6/12 A kérdező kommentje: Tehát nem lehetne felgyorsítani a Föld forgási sebességét (tehát rövidíteni a napok hosszán) a Hold "piszkálásával", pontosabban a keringési idejének gyorsításával vagy pályájának valamilyen módosításával? 7/12 anonim válasza: 100% Nem, a Hold mindenképp lassítja a Föld forgását. A gyorsításhoz olyan gyorsan kellene keringenie, hogy nem maradna pályán. 4. 00:15 Hasznos számodra ez a válasz? 8/12 Wadmalac válasza: " A gyorsításhoz olyan gyorsan kellene keringenie, hogy nem maradna pályán. " Pontosan. Ahhoz a geoszinkron pályánál közelebbi és ezzel gyorsabb keringésű pálya kéne, egy napnál rövidebb köridővel. Létezhetne éppenséggel ilyen hold, szerintem a Mars két holdja közül minimum egy ilyen, de akkor annak jóval kisebbnek kéne lennie, ilyen közel belül lenne a Roche-határon, a gravitáció szétszedné. 11:21 Hasznos számodra ez a válasz? Hold keringési ideje 2. 9/12 anonim válasza:... És szerintem akkor nem csak az óceánokra hatna erősen az árapály erő, hanem a köpeny anyagára is.
Ezért a holdpálya és a földi egyenlít síkja által bezárt szög 18, 3 és 28, 5 fok között változik. Holdfogyatkozáskor (példánk 2008. 02. 21. ) a telihold belép a Föld árnyékába. Nem tnik el, narancsvörös színe a Föld légkörén át odaszóródó napfénytl származik. A jelenség a földfelszín felén látható. A Hold pályája ellipszis (lapultabb, mint a Föld Nap körüli pályája). Ezért távolsága és a holdkorong látszó m érete változik. A fény átlagosan 1, 255 másodperc alatt ér a Földrl a Holdra. Hold keringési ideje 5. A Hold távolságát korábban radarjelek, újabban lézerfény impulzusok oda-vissza megtett útjának a mért idejébl határozzák meg ( lézertükröket helyeztek el a holdutazások alkalmával). Nagy látszó fényessége ellenére a Hold nagyon sötét felszín égitest, a ráes napfénynek átlagosan csak 7%- át veri vissza (az albedó 0, 07). Eleinte cs ak a világosnak látszó felföldi területei voltak, ám kb. 3, 9 milliárd évvel ezeltt hatalmas meteorok záporoztak felszínére, összetörve kérgét, melynek repedésein láva áramlott a felszínre.