Ésik Sándor 1981-ben született Nyíregyházán, 2006-ban végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. 2004-2005-ben jogot hallgatott a University of Wolverhampton -on, 2007-2008-ban a Saint Louis University-n MBA-szakot végzett. Műsorjegyzetek Ésik Sándor könyve, a Sanyikám, én nem politizálok – Az baj, mert akkor más fog helyetted többedmagával írt Facebook-oldala Diétás Magyar Múzsa Ésik Sándor idézett vagy hivatkozott írásai (az epizódban) Miért csak annyit keres egy jogász, amennyit? ("A jellegzetes közép-európai ügyvéd olyan, mint Pista bácsi, aki vízvezetékszerelő volt. ") A börtönkártérítések ki nem fizetésével állami szintre emelik az igazságügyben dúló kurvulást ("Ennek az útnak a végén egy teherautó áll egy fa alatt, a platón emberek, a nyakukban kötéllel. ") Az adásban említett további cikkek, ügyek A Magyar Nemzet 2015-ös cikke az egyre fokozódó intenzitással működő törvénygyárról, benne a statisztikával. Cikk a Fejér Megyei Hírlappal szemben megítélt helyreigazítás, majd a bírósági végrehajtó utasításának elszabotálásáról.
A főszerkesztő által jegyzett önmeghatározás szerint a Diétás Magyar Múzsa szerkesztői nem gondolják azt, hogy a politikusok feleslegesek lennének. Szerintük ez egy szakma, amit minden dolgozó embernek követnie kell, s véleményt kell formálni róla: "A politizálás egyrészt kötelesség, másrészt viszont szakma. Nekünk, akik hétköznapi munkánkból élünk, kötelességünk követni a köz dolgait és véleményt formálni, és ezt a véleményt elmondani. " [1] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Ráérünk, az előzményblog a Blogrepublik oldalán Diétás Magyar Múzsa a Facebookon Diétás Magyar Múzsa cikkek az Azonnalin Jegyzetek [ szerkesztés] This article "Diétás Magyar Múzsa" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Diétás Magyar Múzsa. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa "vezérfőszerkesztője" is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált. Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott "én nem politizálok" mentegetőzést, így hangzik: "Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el. " Tulajdonképpen e köré a gondolat köré szerveződik Ésik Sándor napokban megjelent új könyvének mondanivalója is, amelynek címe: Sanyikám, én nem politizálok. Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb "erős emberének" boszorkánykonyhájában tanulta – Szabolcsban. Miközben külföldi ösztondíjai révén volt módja a nemzetközi kitekintésre is.
[00:12:20] Miért nem működik tőlünk nyugatabbra a magyar ügyvéd "skillsetje"? Lexikális tudás esetmegoldás helyett és a gyorsan avuló magyar jogszabályok. A pillanatnyi egyéni érdekek törvényekbe betonozása, a jogbiztonság sérülése. Az előidézett káosz, amelyben egyre erősebbé válik egy sajátos szokásjog: mi ezt nem így szoktuk. [00:19:08] A jogrendszerbe vetett bizalom megrendülése: a hosszú távú tervek, gondolkodás ellehetetlenítése. [00:23:46] Amikor maga a végrehajtó hatalom nem hajlandó végrehajtani: a börtönkártérítések felfüggesztésének ügye és a bírósági ítéletek elszabotálása a kormánymédiánál. A bíróság eszköztelensége a végrehajtás kikényszerítésére. [00:33:03] Az Amerikából importált jogi megoldások vonzereje: a vadnyugati körülmények között kialakult amerikai joggyakorlat. Az ettől gyökeresen eltérő magyar joghagyomány, a Habsburgok korában gyökerező etatista berendezkedés. [00:37:06] A rendszerváltás után megváltozott magyar joghelyzet. Dolgok, amiknek nem tud értéket adni a bíróság, mert még mindig gyanús sok pénzt keresni.
És tovább is fog erodálódni, ha továbbra is ilyen, valószínűleg szükségtelen műveletekkel provokál. Sok-e a magyar űrprogramra tízmilliárd forint? Nem. Kevés. Szeretnék olyan országban élni, ahol az űrkutatás nem forint-, hanem euromilliárdokból élő, nagy és fontos tudományág és iparág. Ha ez összejönne, talán azt se bánnám, ha néha tízmilliárd forintot csak úgy hozzávágnának a focistákhoz. A tömegpártok korának vége, de mi jöhet utánuk? A hordószónokot nem utálni kell, hanem lelökni a hordóról, felállni a helyére és jobban beszélni, mint ő. Ez majd meg fog történni, addig viszont pokoljárás lesz mindenütt, mint ahogy most Anglia poklot jár. Majd 2030-ban visszatérünk rá, hogy ez pokol volt, vagy tisztítótűz. Miért hülyék a zöldek? A Föld ökoszisztémájának összeomlásával kezdve a nyugati ételek kukába kerülésén át a gyorsan kidobott ruhákig egyiknek sem kéne okot adnia arra, hogy valaki hülye legyen. Itt az ideje párttá válniuk a provokátoroknak Hadházyéknak és a Momentumnak is figyelni kéne rá, hogy belül mindannyian munkába igyekvő unalmas kispolgárok vagyunk, akik pártokra fognak szavazni.
Ez már meg is történt. Csak az inflációnak van egy olyan sajnálatos tulajdonsága, hogy öngerjesztő és egy idő után csak drasztikus módszerekkel kezelhető. Ezek között a módszerek között hagyományosan a legnagyobb bajt a hatósági ár szokta okozni. A víz-gáz-villany ára már réges-rég szabályozott, ehhez most hozzácsapták az üzemanyagokat. Sokan azzal példálóznak, hogy ellátási nehézségek lesznek, de felteszek még egy kérdést: Mi lesz, ha Ausztriából, Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból át fognak szaladni a népek tankolni? 20-30 forint literenkénti árkülönbség, hozzácsapva az euró és a forint közötti kellemes árfolyamnyereséget már kb. 50-60 kilométerre betolja azt a zónát, amelyből érdemes átjárni az első magyar kúlovákia esetében ez úgy az ország területének harmada. Mivel nincs vámhatár, annak sincs akadálya, hogy valaki öt marmonkanát is bedobjon a csomagtartóba. Sőt annak sincs akadálya, hogy egy kamion átjárjon ingajáratban tankolni és odaát átszívják a cég többi autójába a gázolajat.
A magyar gazdaság mindkettőre érzékeny, mivel az iparunk energiaigényes, és a felvevőpiacain bekövetkezett legkisebb ingadozás is nagy hullámokat vet. Ez ellen lehet védekezni, csak nem gyorsan. A recept unalomig ismert. Befektetés emberekbe és infrastruktúrába. A jó oktatás azért fontos, hogy a gazdaságnak legyen rugalmassága, könnyen át tudjon rendeződni a szerkezete ha bezár az autógyár. Nálunk tíz éve nemhogy leépítés zajlik, hanem egyenesen rombolás. Most kezdjük el kamatostul megfizetni az árát. Az infláció nagyobbat üt ott is, ahol az infrastruktúra nem rugalmas. Kiváló autópályáink és vasúti fővonalaink vannak, de komplett régiókat jellemeznek döcögős utak és csigalassan vánszorgó, 40-50 éves vonatok. Komplett régiókban (beleértve a fővárosi agglomeráció bizonyos szektorait is) nem luxus az autó, hanem a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszköze. Ezért aztán töménytelen mennyiségű roncsot tartanak életben, mert különben van az ötven kilométert 1 óra 45 perc alatt leküzdő vonat, meg a délelőtt kilenckor és délután kettőkor érkező bokorugró buszjárat.