Nem mintha Szaddam Huszein vagy éppen Moamer Kadhadi nem lettek volna diktátorok: de hogy miért is jöttek létre ezek az egyeduralmi rendszerek (részben épp a Nyugat hódítási és bomlasztási törekvéseinek elhárítása miatt), milyen volt az élet ezekben az államokban, melyek voltak az ördögi színekben lefestett vezetőik tényleges cselekedetei és törekvései, milyen valóságos célok vezérelték a globális birodalom megnevezhetetlen urait, amikor lerohanták a szóban forgó országokat? Magyarok a második világháborúban 5. Minderről persze alig lehetett szót ejteni a szabadságával büszkélkedő "demokratikus" nyugati világban. Amiről pedig nem hogy alig, de egyáltalán nem lehet bemutatni sehol a nyugati világban: a német nemzetiszocializmus és a második világháború igazi, valóságos története. Adolf Hitler és Vlagyimir Putyin ugyebár… micsoda hasonlóság – harsogja az "objektív" média. Legyinthetnénk is, mondván, mióta világ a világ, a háborúskodó felek mindig is igyekeztek befeketíteni, és valóságos ördögként lefesteni a szemben álló felet.
Olyan ez, mintha Magyarországon a nyilas vezér Szálasi Ferencből csinálnánk nemzeti hőst. Ha azonban valaki azt gondolja, hogy az elmúlt öt évben megerősödött orosz gyűlölet hozta ezt ki belőlük, az téved. Banderát és Suhevicset már megtalálta magának Viktor Juscsenko, aki elnökként elkezdte építeni a szobraikat. Ebben a szellemben folyik ma a nemzetiségek elnyomása – és a szovjet címer lefűrészelésével "ukránosították" még a második világháború áldozatainak emlékére Kijevben emelt emlékművet, a Haza Anyácskát is. "Így emelte Ukrajna állami szintre a függetlenség és az euroatlanti integráció zászlai alatt a vállalhatatlan náci eszméket" Tegyük hozzá, a szélsőségességre, a náci eszmékre különösen érzékeny nyugati világ asszisztálásával. Mert fontosabb volt számára Oroszország nyomás alatt tartása, mint a saját, oly sokat hangoztatott értékei. (Az írás eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, a teljes cikk itt olvasható. A megtalált eltűnt | Magyar Narancs. )
A probléma az orvos szerint inkább az alacsony átoltottság lehet. Kanyaró, polió – az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell velük Ukrajnában 2018–19-ben volt jelentősebb kanyarójárvány, amelyet a koronavírus 2020-ra kiszorított, hiszen a Covid miatt elrendelt korlátozások, a maszkviselési, távolságtartási kötelezettség, a közösségi együttlétek tilalma a kanyaró ellen is hathatott. De még így is 2020-ban 264 regisztrált ukrajnai kanyarós megbetegedésről ír az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ami ahhoz képest, hogy Magyarországon egy sem volt, magas szám. A kanyarónak azért nagy a járványügyi jelentősége, mert az egyik legfertőzőbb betegség. Aki elkapja, az 12-18 másik embert betegíthet meg egy arra fogékony, kevéssé oltott populációban. A WHO a menekültek miatt a kanyaró mellett a polióra, a járványos gyermekbénulás veszélyére is felhívta a figyelmet. "Magyarországon ezek a betegségek az oltásoknak köszönhetően elvétve jelentkeznek, illetve évekig egyáltalán nem fordulnak elő ilyen kórképek, ezért kevesen találkoztak ilyen betegekkel, de az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell velük, fel kell tudni ismerni, és ez kihívás elé állítja a gyermekorvosokat. Kiállítás nyílik Balatonbogláron a második világháború idején menekülő francia katonák emlékére (Magyar Nemzet) – hirbalaton.hu. "