A döntő, egynapos győzelem, a königgrätzi csata után Poroszország területeket szerzett Ausztriától, valamint sikerült kirekesztetnie Ausztriát és szövetségeseit a megszűnő Német Szövetség helyébe lépő Északnémet Szövetségből. Ez egyben a német nyelvűek fölötti osztrák fölény végét is jelentette. Ez az új Államszövetség az 1871-es birodalom közvetlen előfutárának tekinthető. A maradék négy, Majnától délre fekvő német állam független maradt ugyan, de katonai szövetséget kötött Poroszországgal. 1867-ben az osztrák császár, révén tekintélye erősen megcsorbult a vereség miatt, arra kényszerült, hogy magyarországi területeinek egyenlő státuszt adjon, ezzel létrehozva a dualista Osztrák–Magyar Monarchiát. A német egység kétezer milliárdba került. Ausztria soha többé nem képviselt jelentős német erőt. Bismarck a katonai győzelemmel felülkerekedett Ausztria aktív ellenállásán, mely eddig akadályozta a német egységet. De bármennyire is csökkentette Ausztria befolyását a német államok felett, egyben gyengítette a német egységet is, hiszen néhány német állam Ausztria szövetségese maradt.
Ezeknek a magánfilmeknek, "oral historyknak" szerkesztett változata adja a tárlat alapját, mint ahogy része 300 aktányi keletnémet és magyar titkosszolgálati dokumentumból kiszűrt anyag is. A tárlatnak otthont adó Vaszary Villa egy közel kétmilliárdos uniós támogatási pályázat részeként megújulva, a városimázsdíjat idén harmadik alkalommal elnyert Balatonfüred egyik ékkövének számít. Májusi megnyitója óta nemzetközi szintű kiállításaival, programkínálatával a Balaton északi partjának kiemelkedő turisztikai vonzerejévé vált. A villa a Német egység a Balatonnál című kiállítás által felkarolt korszak bemutatására több kísérőprogrammal is készült: filmklubbal, koncertekkel, minikonferenciával és múzeumpedagógiai foglalkozással. Németország egyesítése – Wikipédia. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement, s a volt gazdák, mint munkaerő a gyorsan terjeszkedő nagyipar rendelkezésére álltak. 1845-1861 között a gőzgépek száma hatszorosára, az ipari termelés egy évtized alatt a kétszeresére emelkedett. Rohamosan bővült a vasúthálózat. Berlint és Hamburgot valamennyi német nagyvárossal vasút kötötte össze, és hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője. Ezzel megvalósult Németország gazdasági egysége. Poroszországban fönnmaradt az alkotmányos monarchia, szemben az abszolutisztikusan kormányzott Ausztriával. 1862. szeptemberében a porosz király Otto von Bismarckot a porosz junkerek (földbirtokosok) tehetséges vezérét nevezte ki miniszterelnökké. Bismarck miniszterelnökségét megelőzően Szentpétervárott majd Párizsban volt követ. Bismarck parlamenti felhatalmazás nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését. A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől. Bevezették az általános védkötelezettséget, és a legmodernebb technikát.
Németország a nyugati szomszédaival fenntartott mély, bensőséges viszonyt a Lengyelországhoz fűződő kapcsolataiban is meg akarja valósítani - erről Guido Westerwelle beszélt Varsóban. A német liberálisok pártelnökét első önálló külügyminiszteri útja a hétvégén a lengyel fővárosba vitte. Westerwelle a vizittel is azt a többször hangoztatott berlini szándékot kívánta demonstrálni, hogy az új jobbközép német kormány a jövőben több figyelmet kíván fordítani a kelet-európai EU-partnerekre. (Berlini tudósítónktól) Former Soviet Union President Mikhail Gorbachev (L) reaches out his hand to former German Chancellor Helmut Kohl (R) as former U. S. President George Bush applauds while attending a ceremony of the Konrad-Adenauer foundation to mark the upcoming 20-year anniversary, in November, of the fall of the wall which once divided communist East Berlin from capitalist west Berlin, in Berlin October 31, 2009. REUTERS/Fabrizio Bensch (GERMANY POLITICS IMAGES OF THE DAY)
Jellemzi ez a történelme során első olyan német államot, amely kiölte gondolkodásából a militarizmust. Azt az államot, amelynek háború utáni nemzedékei megvonhatták volna a vállukat, ha Hitlerről, vagy a világra szakadt két háború német gyökereiről hallanak. Mi közünk hozzá? Nem tették: minden arra mutat, a német szellemi-politikai elit tisztában van az örökséggel, amelyet vállán kell cipelnie. Tisztában azzal, hogy 1989-ben már a német újraegyesítés gondolatától is mennyire rázta a hideg az angolokat és a franciákat, hogy maga Kohl kancellár is csak fokozatos egységet tudott elképzelni, amely jó évtizedet vehet igénybe. Fritz Stern amerikai-német történész írja le, mennyire gyanakodott a németeket utáló Margaret Thatcher brit kormányfő, s milyen mély meggyőződéssel kérdezte: mikor fognak ismét keletre menetelni? Mint ahogyan a francia elnök, Francois Mitterrand sem látta szívesen szomszédként a nagyobb, hatalmasabb Németországot. Ő Francois Mauriac íróval értett egyet, aki "annyira szerette Németországot", hogy jobbnak gondolta, ha kettő van belőle.
A Collegium Hungaricum a nagy érdeklődést kihasználva még egy sajtókampányt tervez és újabb anyagokban reménykedik. A terv egyébként nemcsak magyar pénzügyi támogatást élvez - mindenekelőtt a kulturális tárca részéről -, hanem két német tudományos központ is támogatja, azaz jelentős német pénzügyi segítséget is kap. Ez ugyanakkor az igazgató szerint nem csupán a pénz szempontjából fontos, hanem egyben azt is jelenti: a projekt bekerült a német közpénzek által támogatott tervek közé. S az rendkívül ritka, hogy egy külföldi - ezúttal magyar - indíttatású kulturális program német pénzügyi támogatásban részesül. Más nemzetek kulturális intézetei ilyennel eddig nem nagyon büszkélkedhettek. A kiállítás a tervek szerint október 1-jén nyílik a Collegium Hungaricumban, de előtte már bemutatkozik egy, a Humboldt egyetem által szervezett nyitott műhely keretében. A tervek szerint látható lesz Magyarországon is, minden valószínűség szerint szeptember 10-én, az egykori NDK-s menekültek számára történt határnyitás 20. évfordulóján.