A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Japán császári család témájú médiaállományokat. Naruhito japán császár – Wikipédia. Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. U Japán uralkodók (3 K, 39 L) A(z) "Japán császári család" kategóriába tartozó lapok A következő 9 lap található a kategóriában, összesen 9 lapból. Japán császári ház A Aiko japán hercegnő H Hitacsi japán herceg I Icsidzsó Maszako K Komuro Mako M Maszako japán császárné Micsiko japán császárné Mikasza japán császári herceg N Naruhito japán császár A lap eredeti címe: " ria:Japán_császári_család&oldid=15797197 " Kategória: Ázsiai uralkodóházak Japán családok
Az eredetileg 2018-ra tervezett esküvőt végül határozatlan időre elhalasztották – hivatalosan a császári hatalomátadás zavartalansága miatt, a vőlegény pedig egy ösztöndíjjal 2018-ban az Egyesült Államokba költözött. Azt egyelőre még mindig nem tudni, mi lesz a leendő frigy sorsa.... és Kako Pannonhalmán A hatalomváltás mindenesetre zökkenőmentesen lezajlott, 2019. Japán császári család. április 30-án Akihito formálisan is lemondott a trónról, majd egy nappal később Naruhito megkezdte Reiva, azaz "gyönyörűséges harmónia" mottójú uralkodását. Ellentétben a nyugati monarchiákkal, a japán császári családnak nincs szüksége folyamatos médiaérdeklődésre és botrányokra ahhoz, hogy közkedveltek legyenek: visszafogottságuk és az a méltóság, ahogy az esetleges nehézségeket átvészelik, valamint az, ahogyan a külvilág felé összezárnak egymás és a család – tágabb értelemben a nemzet – érdekében, tökéletesen alkalmassá teszi őket arra, hogy valóban jelképként, szimbólumként éljék életüket. Míg például a skandináv uralkodócsaládok tagjai inkább egyek a nép közül, a kiterjedt brit királyi család élete pedig jóformán nyitott könyv a közvélemény előtt, a több mint 2600 éve megszakítás nélkül uralkodó japán dinasztia légiesen, tisztelettel, szolgálva és vezetve testesítik meg a japán identitást, ezzel pedig tökéletesen betöltik az állam és a történelem által rájuk rótt szerepet.
Május 1-jén jelentette be Naruhito, Japán új császára a trón átvételét, amellyel egy új korszak vette kezdetét a szigetországban. Az 59 éves Naruhito 85 esztendős édesapja, Akihito császár helyébe lépett, aki romló egészségi állapotára való tekintettel önként mondott le a trónról. Az új korszak kezdete azonban számos érdekes kérdést felvet a császári család jövőjét illetően, főként a jövendő örökösök tekintetében. Aiko japán hercegnő élete - nlc.hu. Jelenleg a császári család összesen tizennyolc tagot számlál, de ez a szám egyre csökken. A császári családban már évtizedek óta alig születik fiúgyermek, ami hatalmas problémát jelent a trónöröklésre vonatkozóan, ugyanis a törvények szerint a trónt csak fiúörökös foglalhatja el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jelenlegi császárt ki fogja majd követni a trónon. Amikor Naruhito 1993-ban feleségül vette Maszakót, már harminc éve nem született fiú utód a császári családban. A Harvardon tanult koronahercegnő, akivel még egyetemista éveiben találkozott, hosszú évekig váratta őt. Házassági ajánlatát kétszer is visszautasította, mert tartott attól, milyen nehézségekkel kell majd megküzdenie, ha bekerül a császári családba.
Mindez egészen 1945-ig tartott, amikor a második világháború végén feltétel nélküli megadásra kényszerült. 1946. január 1-i újévi beszédében pedig már "téves feltevésnek" nevezte azt a hiedelmet, hogy a császár egy élő istenség – mindez annak is egyik feltétele volt, hogy a császárt ne állítsák hadbíróság elé. Japán Császári Háza | Ottima. Az uralkodó ettől fogva "csak" Japánnak és a japán népnek egységét testesítette meg, és mint ilyen, az alkotmányos monarchia keretein belül, ceremoniális és szimbolikus feladatokat látott el. Amateraszu A japán császár élete nem lett nyitottabb ezzel sem, de lassan, rendkívül óvatos lépésekkel a császári család elkezdett nyitni a nép felé. Ennek első jelei, az akkori trónörökös – ma emeritus császár – életében mutatkoztak meg. Az 1933-ban született Akihito, amellett, hogy nyugati stílusú nevelést is kapott, megtörte az évezredes hagyományt, és polgári származású feleséget választott magának. Trónra lépése után ő és Micsiko császárné egyre népszerűbbé tették a császárság intézményét.
Már a konzervatívabb politikusok is nyitottak voltak a párbeszédre, amikor Naruhito öccsének, Akisino hercegnek 2006-ban fia született, aki a Hiszahito herceg nevet kapta, és Naruhito, valamint apja után harmadik lett a trónörökösi sorban. A történtek azonban nagyon megviselték az akkori császár menyét és fiát. Maszako számára nem adatott meg az, ami a legtöbb édesanyának, vagyis hogy önfeledten tudjon örülni egészséges gyerekének. Több évre eltűnt a nyilvánosság elől, úgy tartják, ki sem mozdult a palotából, annyira megviselte, hogy pusztán azért mutogatnak rá ujjal az emberek, mert lánya van. Naruhito japán császár és felesége, Ovada Maszako kislányukkal Aiko hercegnővel (Fotó: The Imperial Household Agency via Getty Images) Támadások az iskolában Közben Aiko szépen cseperedett, a szülők igyekeztek védeni, több-kevesebb sikerrel. Eleinte nem is a gyereket, hanem Maszakót érték a támadások, később már magát a hercegnőt pécézték ki maguknak a rosszindulatú emberek. A helyzet odáig fajult, hogy az általános iskolából három hónapra kivették a szülei, mert a többiek zaklatták.