Figyelt kérdés Petrarca: Ti szerencsés füvek Petrarca: Pó, földi kérgem... William Shakespeare: 130. szonett a segítséget előre is köszönöm:) 1/2 anonim válasza: Petrarca: Ti szerencsés füvek: itt a természethez szól, megszemélyesítést, metaforát William Shakespeare: 130. szonett: nem szól senkihez hasonlatot Petrarca: Pó, földi kérgem: a folyóban megtestesülő termé- szeti erőt szólítja meg Hát ennyit tudtam segíteni. :) 2013. Petrarca ti szerencsés füvek boldog viragok elemzes. máj. 13. 18:46 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: nagyon szépen köszönöm:) Kapcsolódó kérdések:
Másmilyen "osztású" az úgynevezett "shakespeare-i" szonett. Ezt sem a nagy angol költő és drámaíró alkalmazta először, de ő művelte a legmagasabb szinten, ezért nevezték el róla. Shakespeare 150 számozott, cím nélküli szonettjét – melyet a titokzatos "fekete hölgyhöz" írt – Szabó Lőrinc zseniális fordításában, magyarul is olvashatjuk. 11. osztály | Magyartanárok Egyesülete. Talán mindannyian ismerjük híres, LXXV. szonettjét: "Az vagy nekem, mi testnek a kenyér…" Nos, ha megfigyeljük, a "shakespeare-i" szonett első tizenkét sora astrófikus (nem tagolódik versszakokra): mintha egy tömbből lenne "kifaragva"; a záró két sor pedig mintegy összegzi az vers korábbi részében mondottakat: "Koldus-szegény, királyi gazdagon // részeg vagyok, és mindig szomjazom. " A rímképlet is eltér kissé az olasz szonettekétől: ababcdcdefef gg. Az angol romantikus költészet nagyjai – Byron, Shelley, Keats – hosszú szünet után, a XIX. század elején figyeltek föl újra a szonettformára, de új "osztásban" próbálták ki azt. Shelley például – az Óda a nyugati szélhez című, híres, öt darabból álló szonettciklusában – négy tercinára és egy záró sorpárra osztja fel a 14 soros szonettet.
A rímképlet is ehhez az "osztáshoz" igazodik: aba bcb cdc ded ff. Kapcsolódó fórumok: szonettforma szonett jellemzői petrarca pó földi kérgem elemzése vers testvérekröl képeslap nyugdíjba vonulásra Ezt mindenképpen olvasd el! Egy költőpróbáló versforma: bevezetés a szonettről A szonett – ellentétben a diákok hiedelmeivel – nem egy műfaj, hanem a középkortól kezdve …
; A hangtan és az alaktan kapcsolata; Magyar nyelv – idegen nyelv; A nyelvek sokfélesége; Nyelvtípusok és nyelvi változás) 11 Nyelvtan tanár 3-4 – Nyelv és társadalom; A gondolkodás és a nyelv (A magyar nyelv elterjedtsége – Magyarország nyelvi térképe; Nyelvi jogok; Szociolingvisztikai terepmunka; A gondolkodás, a nyelv és a viszony fogalmának értelmezése; A gondolkodás és a nyelv viszonyának univerzalista megközelítése; A gondolkodás és a nyelv viszonyának relativista megközelítése; Középút, kompromisszumok, tények) Tanulói munkafüzetek: 11 diák 1. – Antikvitás 11 diák 2. Középkor 11 diák 3. – Reneszánsz, reformáció 11 diák 4. – Barokk 11 diák 5. – Klasszicizmus, felvilágosodás 11 diák 6. Petrarca ti szerencsés füvek boldog viragok elemzese. – Romantikus líra és dráma 11 diák 7. – Petőfi, Arany és a romantika korának szépprózája 11 diák -1-2-Nyelvtan – hangtan, alaktan 11 diák -3-4-Nyelvtan – nyelv és társadalom
Forrás típusa: Keresendő: Tanulmány szerzője: Tanulmány címe (címtöredék): Tárgyszavak: Minimum dátum: Maximum dátum: Találati listában megjelenő mezők: Cím Leírás Forrás név Szerző Kezdőoldal Záróoldal Tárgyszavak Könyvtári jelzet Megjegyzés Egy oldalon megjelenő találatok száma: 22 db találat Lista Dátum Cím Leírás 2012-03-01 Petrarca, a morálfilozófus Petrarca újrafelfedezése. 2011-02-01 Rimay János. Örülhetne szivem Petrarca (162. 165. 160. szonett) és Balassi Bálint hatása a Balassi-kódex ámú Rimay-versére (Örülhetne szivem). Petrarca ti szerencsés füvek vers. 2004-02-01 Francesco Petrarca első sestinája Daloskönyv, XXII. sestina 2004-01-01 Bevezető Petrarca Daloskönyvéhez 2004-01-01 Petrarca hermeneutikája: szabadság és igazság között A Sen. IV. 5. levél kapcsán 2004-01-01 Parthenias. Olvasati megjegyzések Petrarca első eclogájához Petrarca, Francesco: Pó, gyorsfutásu... verselemzés Petrarca, Francesco: Áldott a nap verselemzés Petrarca, Francesco: Ti szerencsés füvek... verselemzés Petrarca, Francesco: Magamban, lassan, gondolkodva járom Magamban, lassan, gondolkodva járom / Francesco Petrarca elemzésvázlatok!
2011-08-30 Költészet A szonettnek a középkortól kezdve kétféle "osztása" volt, a romantikában pedig egy harmadik is kialakult. Az egyik a neolatin költészetben felbukkanó – úgynevezett "petrarcai" – szonettben látható. Az elnevezés nem egészen igazságos, hiszen már Petrarca nagy költő-elődje, Dante Alighieri is alkalmazta, például híres verses-prózai művében, az Új élet-ben, mely Beatricéhez fűződő érzelmeiről szól. Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok... - YouTube. A "petrarcai" szonett – természetesen – tizennégy soros; két kvartinára (quartina = négysoros strófa) és két tercinára (terzina = háromsoros strófa) tagolódik, tehát négy strófából áll. A tercinával szintén Danténál találkozhatunk először: főműve, az Isteni színjáték ugyanis ilyen háromsoros strófákból áll. Petrarca olasz nyelven írt fő műve, az Il Canzoniere (Daloskönyv), melyet egyetlen nagy szerelme, Laura számára, illetve emlékére írt, rengeteg szonettet tartalmaz. Ezek közül leghíresebb a Pó, földi kérgem… és a Ti szerencsés füvek… kezdetű két vers. Ezeknek a rímképlete szabályos: abba abba cdc dcd.