Kézikönyvtár Tények Könyve 1988 Vallások MITOLÓGIÁK Görög-római mitológia Teljes szövegű keresés A görög mitológiáról való ismereteink fő forrásai költői alkotások, Homérosz és Hésziodosz művei. Ábrázolásuk szerint kezdetben csupán a káosz létezett, s belőle támadt az első isten, Gaia, a Földanya; Gaia szülte férjét, Uranoszt, az Eget; kettejük gyermekei pedig óriási szörnyek voltak. Uranosz és Gaia gyermekei voltak még Ókeánosz, a tenger és Kronosz, az idő ura. Kronosz erőszakkal fosztotta meg szüleit hatalmuktól, így ő lett a főisten. Az istenek e nemzedékéhez tartozott Héliosz (a Nap), Szeléné (a Hold), s az eget a vállán tartó Atlasz. A görög líra és a római irodalom - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Kronosz gyermeke volt Zeusz, aki megdöntötte apja hatalmát, ő lett a főisten, az ég ura, míg fivérei közül Poszeidón a tenger, Hádész pedig az alvilág istene lett. Zeusz fejéből pattant elő Athéné istennő, s az ő gyermeke volt – mások mellett – Árész, Apollón és Artemisz is. A mitikus elgondolás szerint az embert is vagy Zeusz, vagy a tüzet is az embernek ajándékozó Prométheusz alkotta meg.
Az alapszituáció a szereplők egymáshoz való viszonyát határozza meg, a drámai harc a hőst akcióra készteti, a szembenálló erők, emberi magatartások összeütközése adja a konfliktus t. – Színpadi mű. Tragédia: A dráma egyik műfaja. Középpontjában a tragikus hős áll, aki többnyire a korszak általánosan elismert, pozitív értékeit képviseli, ezekért küzd. Komédia: Drámai műfaj. Szatirikus cselekményű, vidám, gyakran trágár hangvételű mű. Az epika és a dráma is rendelkezik cselekménnyel, de az epika elbeszéli a történést, míg a dráma megjeleníti, eljátssza. Eposz: Az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű, elbeszélő költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természet feletti lényektől is támogatva nagy, egy egész közösség sorsára jelentős tetteket visz véghez. Eposzi jellemzők – Időmértékes verselés. A Kr. 2. Görög és római istenek táblázat. században Róma hellenisztikus birodalommá vált. Irodalmilag mindenekelőtt a görög kultúrával való találkozás volt a legnagyobb hatással a római kultúrára. Az ókori latin próza már bizonyos helyi hagyományokhoz is kapcsolódhatott, míg a költészet az első időkben csak idegen mintákból tanulhatott.
Az Aeneis egységét a mű belső kapcsolódásai biztosítják. A hídszerkezetet alkotó megfelelések és párhuzamok a cselekvés és a szenvedés, a bűn és a bűnhődés természetét faggatják. Aeneas olyan új típusú hős, akiben megvannak a régi epikus hősök vonásai, ugyanakkor együtt érez a szenvedőkkel, és felelősséget érez a társadalommal szemben. Az emberi lét az Aeneisben nem adottság, hanem beteljesíthetetlen feladat. Horatius (i. 65-8) szatíráit, költeményeit, ódáit, költői leveleit (episztola) már az ókorban is többször kiadták. Ódáit négy könyvben gyűjtötték össze. Melyik görög isten vagy? | Kvíz | Tudd meg, melyik isten vagy!. Óda: fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény Episztola: irodalmi igénnyel, versformában írott levelek. Az episztolákkal új költői műfajt teremtett, mely lehetővé tette, hogy a napi élet problémáit erkölcsi kérdésekkel együtt személyes hangvétellel vezesse be verseibe.
Artemisz Diana A vadászat és a hold istennője Diana a boszorkányság és a nőiesség istennője is. Athéné Minerva A bölcsesség istennője Athena a háború istennője is. Démétér Ceres A szüret istennője Ceres a gabonák istennője is, és a halottak szertartásait végzi. Gaia Terra / Terra Mater Föld istennője Gaia egy ősi földistennő, aki ősi isteneket adott életre. Hera Juno Az istenek királynője, a házasság és a születés istennője Herát bosszúállónak ábrázolják férje, Zeus szeretői iránt, míg Juno irgalmasabb a Jupiter szeretőivel szemben. Hestia Vesta A kandalló és a család istennője Vesta a római oltáristennő is. Persephone / Kore Proserpina Halottak istennője / alvilág Persephone a változó évszakok istennője is; Proserpina a tavasz istennője. Istenképek az ősi versekben Mind a görög, mind a római istenek és istennők az ősi költészetre vezethetők vissza. Ezen istenek és istennők egyik legkorábbi ábrázolása Homérosz eposzában volt Az Iliász, Kr. Tizenkét olümposzi isten – Wikipédia. e. 1260 és 1180 között írták. A vers a halhatatlanok trójai háborúban betöltött szerepét taglalja, amikor beavatkoznak, hogy Achilles-t jogos útjára vigyék.
Dionüszosz római megfelelője Bacchus vagy Liber pater. Hádész: az alvilág görög királya Hádész nem része a tizenkét olimposzi istennek, mivel az alvilágban lakik, amellyel a neve szinonimává vált. Nemcsak az alvilág Isteneként ismert, hanem a halottak és a gazdagság Isteneként is. Zeusz és Poszeidón bátyja és sok szörnyeteg atyja. A Hádész római megfelelője a Plútó. Héraklész: az emberiség görög isteni védelmezője Mivel Héraklész félisten, Zeusz és a halandó Alkméné fia, eredetileg nem tartozott az olimpiai istenek közé, de később élete során előléptették azzá. Nemcsak az emberiség isteni védelmezőjeként ismert, hanem a gimnáziumok patrónusaként is. Ő a legnagyobb görög hős és az Olimpiai Rend bajnoka a chtonikus szörnyek ellen. Héraklész római megfelelője Hercules. Ki a tizenkettedik olümposzi isten: Hestia vagy Dionüszosz? Mióta idáig olvastál, kíváncsi vagy: Miért hívják őket tizenkét olimposzi istennek, ha több van? Nos, erre nehéz válaszolni. Az ókori Görögországban az emberek egyetértettek abban, hogy tizenkét olimposzi isten létezik.