Ferenc pápa teljes vasárnapi beszédének fordítását közreadjuk. Kedves testvérek, jó napot kívánok! A mai, vasárnapi evangélium (Mk 1, 1–8) Keresztelő János alakját és tevékenységét mutatja be. Ő a hívő cselekvés olyan útjáról beszélt kortársainak, amely hasonló ahhoz, amelyet az advent javasol nekünk, akik arra készülünk, hogy az Urat fogadjuk karácsonykor. Ez az út a megtérés folyamata. Mit jelent a "megtérés" szó? A Bibliában mindenekelőtt az irány és az irányultság megváltoztatását, tehát a gondolkodásmód megváltoztatását is jelenti. Az erkölcsi és lelki életben a megtérés azt jelenti, hogy a rossztól a jóhoz, a bűntől Isten szeretetéhez fordulunk. Ezt tanította a Keresztelő, aki a júdeai pusztában "a megtérés keresztségét hirdette a bűnök bocsánatára" (Mk 1, 4). A megkeresztelkedés azok megtérésének a külső és látható jele volt, akik a Keresztelő prédikációját hallgatták, és a bűnbánat mellett döntöttek. Ez a keresztség a Jordánban való megmerítkezéssel, vízbe merüléssel történt, de ez hiábavaló volt – csak jel volt, s hiábavaló volt –, ha az illető nem volt hajlandó megtérni és életét megváltoztatni.
Az igazságot kell megragadnunk, különben egyik bajból a másikba fogunk kerülni. Az ember alapvetően közösségi lény. Szüksége van arra, hogy valaki legyen mellette. Úgy vagyunk alkotva, hogy igényünk van erre. A megtérés az igazi társ elvesztése miatt szükséges. Elvesztettük azt, aki a legjobban szeret minket, aki a legjobban ismer minket, akinek az életünket köszönhetjük, Istent. A megtérés által ez a megromlott viszony helyreáll, egymásra talál a Teremtő és Teremtmény. Nézzük meg hogyan történik mindez. Megtérés előtt az ember elveszett állapotban van. Hogyan kerültünk ebbe az állapotba? Egyszerűen úgy, hogy bűnben születtünk. Az első emberpár, Ádám és Éva az engedetlenség által a halál állapotába került. Konkrétan ez azt jelenti, hogy elszakadtak Istentől. Ez hozta magával azt, hogy mindenki, aki tőlük született örökölte ezt az állapotot. Mit jelent még az elveszett állapot? A jelenben ez azt jelenti, hogy nem Isten, hanem a bűn uralma alatt él az ember. Ilyenkor az ember nem szabad, a bűn rabságában él.
könyve 16. fejezet 21–22. verse (Károli Gáspár fordítása) A szentélybeli szolgálat a jom kippur mai liturgiájában is megjelenik, melynek során az év egyetlen napján a zsinagógákban teljesen leborulnak az Örökkévaló előtt. A fő imákban (mint például a muszáf és a mázkír imákban) központi szerepet kap a bűnvallás (viduj), melyet többször is elmondanak a nap során. A közösségi bűnvallásban negyven féle bűnt sorolnak fel többes számban (a sértődések elkerülésére), amelyek főleg erkölcsi vagy társadalmi jellegűek. Az ünnepen többféle fontos imát is elmondanak, melyek során felolvassák Jónás könyvét is (mincha ima). Az utolsó fohász, a neilá után az ég kapui bezárulnak és a zsidó hit szerint a világ összes lényének a sorsa megpecsételődik az elkövetkezendő évre. A szertartás végén egy elnyújtott sófárfújás jelzi a böjt és a megtérésre kapott idő végét. A sófár hangját megkönnyebbülés érzése kíséri, és a hit, hogy az Örökkévaló meghallgatta a fohászt és elfogadta bűnbánatot. Az ünnepet az esti ima (áruit), majd az újhold megszentelése (kiddús leváná) zárja.
Szokások [ szerkesztés] Ezen a napon minden fogadalom feloldásáért imát mondanak ( kol nidré), hogy az év tiszta lappal induljon. A hittudomány álláspontja szerint: arám nyelven írott fogadalom eskük feloldását szolgálta. Szövege – a párhuzamos kifejezések összevonásával – "Minden fogadalmat, esküt, tilalmat, melyet ezen Engesztelő Naptól fogva a jövő Engesztelő Napig (régibb szöveg: a múlt Engesztelő Naptól máig) a magunk személyére tettünk, megbánunk, visszavonunk, érvénytelenítünk. " [2] A jövőre nézve tett fogadalmak visszavonása tudományos vitákat váltott ki. Magyarázatára különböző nézetek keletkeztek, melyek feloldása a hittudomány feladata. Általában az egész napot együtt, a zsinagógai közösségben töltik, olvassák az írásokat, főleg az Áron áldozatáról szóló részeket és Jónás könyvét. A böjt olyan szigorú, hogy a száj megnedvesítése is tilos, ám azoknak, akiknek orvosuk megtiltotta a böjtöt, kötelező enniük és inniuk. A gyerekek csak pár órás böjtöt tartanak, a nagykorúvá avatott izraeliták (tizenkét év feletti lányok, asszonyok, tizenhárom év feletti fiúk, férfiak) közül minden egészségesnek kötelező a teljes böjt.