Szerző: Barczi Attila; Lóczy Dénes; Penksza Károly Cím: Kisalföld. Komárom-Esztergomi-síkság Sorozat: Magyarország tájai Kiadó: Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány Kiadás helye: Gödöllő Kiadás éve: 2004 Leírás: p. 50, sz. ábrák/fotók, tűzött, 21 cm. Szép állapotban Státusz: Előjegyezhető Ár: -
Pref. label: Győr-Esztergomi-síkság
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik. Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. Barczi Attila: Kisalföld. Komárom-Esztergomi-síkság. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál. Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV.