2021. szeptember 8. A munkaviszony megszüntetése során, ha az hóközben, munkaidő keret lejárta előtt történik valószínű, hogy a munkavállaló a rendes munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozott. Ez azt is jelenti, hogy a ledolgozott időre járónál kevesebb vagy több díjazásban részesült. A munkabér elszámolásához az általános munkarendet, a napi munkaidőt és a teljesített munkaidőt kell alapul venni. A törvény különbséget tesz aszerint is, hogy kinek az érdekkörében szűnt meg a munkaviszony. Az elszámolás során figyelembe kell venni, hogy kinek az érdekkörében szűnt meg a munkaviszony: 1. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt úgymond a munkáltatónál rejlő okból szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott. Egyszerre több munkáltató, és az iskolaszövetkezeti jogviszony. 2. Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt úgymond a munkáltatónál rejlő okból szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
Ennek hiányában a munkaidőt általános munkarend szerint kell bérszámfejteni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Munkaidőkeret munkaviszony megszűnése 2022. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
chevron_right munkaviszony megszűnése cimke (87 találat) 2015. 11. 10. Munkaviszony megszűnése Kérdés Munkaviszonyom 2015. 02-án megszűnt, az új munkáltató 2015. 09-ével jelentett be. A helyzetet bonyolítja, hogy másodállású vállalkozó vagyok. Kérdésem: átmegyek-e főállású vállalkozóba, amit nem szeretnék? Kiesett időre kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnem? Köszönettel: Piroska 2015. 10. 07. Álláskeresési járadék igényelhető-e szüneteltetés alatt? Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy, ha egy tevékenységét szüneteltető munkaviszonyos vállalkozónak megszűnik a heti 40 órás munkaviszonya, igényelhet-e álláskeresési járadékot, vagy csak akkor, ha megszünteti a vállalkozó tevékenységet? 2015. 07. 31. Biztosítási jogviszony felszámolás alatt Tisztelt Szakértő! Egy kft. ellen megindult a felszámolási eljárás 2015. 06. Munkavállaló halála - elszámolási határidő az örökösökkel. 24-én. A cég magáról a felszámolásról értesítést a felszámoló cégtől a mai napig nem kapott, a cégközlönyből értesült az eljárás megindításáról. A volt ügyvezető megbízási szerződéssel végezte ügyvezetői feladatát, mellette heti 40 órás munkaviszonyban piackutató tevékenységet végzett.
A hagyományos modell a foglalkoztatásban az egy munkáltató és egy munkavállaló kapcsolata. Azonban egyre gyakoribb, ha a munkáltatói oldalon többen vesznek részt, illetve ha egy iskolaszövetkezet a közvetítő munkavállaló és munkáltató között. TÖBB MUNKÁLTATÓ ÁLTAL LÉTESÍTETT MUNKAVISZONY Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló ugyanazt a tevékenységet több munkáltató felé teljesítheti akár egyidejűleg, akár időben elkülönülten. Ez a sajátosság utalhat a munkáltatók kapcsolatára is, hiszen ezt a foglalkoztatási formát olyan társaságoknál célszerű alkalmazni, amelyek egy vállalatcsoport tagjai és az egyes munkáltatóknál felmerülő azonos feladatokat egy személy el tudja látni. Mindemellett a jogszabály nem határoz meg semmilyen összefonódási feltételt az ilyen munkaviszony létrehozásához, így akár teljesen független munkáltatók is alkalmazhatnak egy munkaviszony keretén belül egy alkalmazottat. Munkaidőkeret munkaviszony megszűnése 2020. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés ez esetben egy három- vagy akár többoldalú jogviszony, melyben az általánosan kötelező tartalmi elemek (munkavállaló munkaköre, alapbére, munkaviszony időtartama, munkavégzés helye, munkaidő) mellett meg kell határozni azt is, hogy a munkáltatók közül melyik teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget.
Munkaerő-kölcsönzés: két foglalkoztató, egy munkáltató A munkaerő-kölcsönzés mára az egyik legelterjedtebb, a munka törvénykönyve által is szabályozott, atipikus munkaviszony. A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szervezet között egy polgári jogi megállapodás alapján a kölcsönbeadó a vele munkaviszonyban lévő munkavállalót a kölcsönvevő részére munkavégzés céljára kikölcsönzi. Munkaidőkeret munkaviszony megszűnése 2021. Ebben a hárompólusú viszonyrendszerben munkaviszony csak a munkavállaló és a kölcsönbeadó (mint munkáltató) között áll fent, mégpedig kifejezetten kölcsönzés céljára. A tényleges foglalkoztatás azonban a kölcsönvevőnél zajlik. Tehát ugyan a munkavállalónak ilyenkor – mint a tipikus munkaviszonynál – egy munkáltatója van, a munkáltatói jogok és kötelezettségek valójában megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között. A munka törvénykönyve részletesen szabályozza a megosztás rendszerét: mely foglalkoztató felel a foglalkoztatás mely területéért. A törvény keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztásának részleteit a két foglalkoztató közötti polgári jogi megállapodásnak is rendeznie kell.
A szabályozás rendezőelveként nagyjából az rajzolódik ki, hogy míg a kölcsönbeadó leginkább a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, a bérfizetéssel kapcsolatos jogköröket gyakorolja, a kölcsönvevőnél vannak a foglalkoztatás mindennapi teljesítéséhez fűződő jogkörök: vagyis pl. a kikölcsönzés során az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása, az egyenlő bánásmód követelményének megtartása, a munkaidő beosztása az ő feladata. Fontos szabály, hogy a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért (pl. A munkaviszony megszűnése | HR Tudásbázis. a munkavállalót a foglalkoztatás során érő balesetből eredő igényekért) a törvény alapján a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő egyetemlegesen felelős, vagyis a két foglalkoztatót az ilyen igények érvényesítése esetén együtt lehet perelni. Egyébként pedig a munkáltató felé támasztandó, munkaviszonyból származó igények érvényesítésével kapcsolatban (pl. elmaradt bér iránti igény) a munkavállaló a munkáltatója, tehát a kölcsönbeadó ellen fordulhat, ugyanis a kölcsönvevővel ő nem áll szerződéses jogviszonyban.