Adott ország(ok) «viselkedését» vagy valamely nemzetközi jelenséget megértendő a történész levéltárba megy; a jogász szerződéseket, jogszabályokat, egyezményeket elemez; a közgazdász nemzetközi és nemzeti statisztikákat böngész, modelleket alkalmaz vagy alkot; a téma iránt érdeklődő szociológus vagy antropológus a társadalom vagy annak tagai (egyének, csoportok) szintjén tudja vizsgálni a nemzetközi jelenségek hatásait (ritkábban azok okait); a politológus pedig jellemzően közvéleménykutatási adatokat és más politikai preferenciákat és attitűdöket tükrőző felmérések eredményeit vizsgálja, stb. Az elsődleges (eredeti, új) empirikus adatok gyűjtésének minimum feltétele – nemzetközi tanulmányok esetén is – a megfelelő diszciplináris háttér, a vonatkozó elméletek és módszerek ismerete, illetve az adatgyűjtés, és -elemzés finanszírozásának megoldása. E feltételek hiányában marad az áttekintő-rendszerező ( review) céllal végzett desk research, amelynek éppúgy része lehet (i) a szakirodalmi áttekintés, illetve az annak során megismert másodlagos forrásokból való adatgyűjtés, majd azok «valamilyen módon» történő rendszerbe foglalása, mint (ii) az elsődleges forrásnak számító kvalitatív szövegek (dokumentumok, beszédek, stb) és kvanitatív adatok felhasználása és elemzése.
A "mivel és hogyan" azonosítása lényegében átvezet a konkrét kutatási kérdések megfogalmazásához. Az előbbiekre, illetve a kutatási tervben foglaltakra építve világosan, tömören, egyértelműen felismerhető módon meg kell tudni fogalmazni a az elsődleges (fő) kutatási problémát, illetve a kutatás átfogó célját, a specifikus kutatási célokat (részcélokat), vagyis a konkrét kutatási kérdéseket, adott esetben hipotézist, amelyekre munkánk választ (magyarázatot) kíván adni, a kutatás kontextusát, illetve releváns körülményeit, az on elemzési egységeket (pl. egyéneket, csoportokat, szervezeteket, országokat) amelyet vizsgálni fogunk. Sok esetben – terjedelmesebb szakdolgozatok esetén – a Bevezetés csupán röviden tartalmazza az utolsó (5. ) pontban foglaltakat, miközben a tágabb kutatási probléma, a konkrét kutatási kérdések és azok kontextusának részletes kifejtése önálló, általában az első fejezetben kap helyet. Szakdolgozat tippek, kutatás | Blog | IQfactory. Ennek megfelelően e bekezdés kapcsán bővebben lásd a kutatási problémáról szóló bejegyzést.
A két módszer nem záfüggetlenség napja 2 rja ki egymást, ugyanis bármit is szeretnél empirikusan … Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez · PDF fájbalaton bicikli rekord l Útmutatónadi a szakdolgozakhr hitel t elkészítéséhez – 2011 6 2. A SZAKDOLGOZATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A szakdolgozasissi királyné t célja, hogy Önújpest metró a választott témakörben bizonyítsa, meszamárpingvin gfelelő szinten és hatékonyan elsa-játította a főiskolai tananyagot, terzsike ker ájékozviccek magyarul ott a hazai és a nemzetközi szakirodalomban, rendelkezik elemző 2021 horror filmek és Fájl mérete:piszkos harry 1MB
Nem csoda, hiszen sok hallgató csak tanulmányai végén szembesül azzal, hogy a diplomához bizony szükség van kutatás végzésére is. Ha nem rendelkezel tapasztalattal a témában, cseppet se aggódj, összegyűjtöttünk minden olyan fontos információt, […] A szekunder kutatás szakdolgozatban való alkalmazása szinte minden esetben jelen van, hiszen a szakirodalomban fellelhető adatok szakdolgozatba való építése is szekunder információkra való támaszkodást jelent. A szekunder információk mások által gyűjtött, elemzett és publikált adatok. Például a szakkönyvekben, cikkekben és tanulmányokban található információk tartoznak ide. A szekunder kutatás végzése a mások által már feldolgozott anyagok […] A primer kutatás szakdolgozatban betöltött funkciója az, hogy választ kapjunk egy olyan kérdésre, amelyet eddig még nem tettek fel, vagy nem kaptak rá választ. A primer kutatás tanúskodik a szakdolgozó témában való jártasságáról, szakértelméről és arról, hogy képes saját kutatómunkát folytatni, hipotéziseket felállítani, elemezni a kapott adatokat, megválaszolni a feltevéseket és javaslatot tenni.