Igaz, nem volt nehéz félreérteni a kikért dokumentumot, abban ugyanis a férőhely-kapacitásról szóló táblázat a "Tervezett utasforgalom" című alfejezetben szerepel. Így persze még nagyobb kérdés, hogy miért volt kiemelten fontos 600 millió forint uniós pénzt költeni egy olyan vasútra, amit kevesebben használnak egy nap, mint ahányan a 70-es trolira felszállnak egyszerre egy szerda délután. Azzal viszont Csepreghy szerint nem vádolható a kormány, hogy átverték volna az EU-t. 18 Galéria: Felcsúti kisvasút Fotó: Ajpek Orsi / Index Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány tudomása szerint még nem indult EU-s eljárás Magyarország ellen, legalábbis hivatalos értesítés erről még nem érkezett.
A határozat szerint a majdani tendert az uniós Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) belül kell kiírni, amely egy részben uniós forrásból megvalósuló program. Célja eredetileg Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye fejlesztése, amire összesen 200 milliárd forintot kaptunk az EU-tól. Miután az Index megírta, hogy a felcsúti kisvasútból a miniszterelnök kiemelt beruházást csinált, Lázár János úgy reagált: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást. Egyben kicsinyesnek és pitiánernek nevezte az Index cikkét. A történet ezután egy időre megállt, de nem sokáig. A kérésnek megfelelően ugyanis 2015 elején megjelent a kisvasút megvalósítására vonatkozó pályázati kiírás. Az érdeklődők március 20-áig nyújthatják be projektjavaslataikat, melyekből egyet fognak majd támogatni. Azt nem tudni, hogy a Puskás Akadémián kívül pályázik-e más. Mivel a kezdetektől tudható volt, hogy a PFLA építené a kisvasutat, így akár az egész eljárás törvénytelennek is tűnhet.
"Ismerjük az önök által említett beruházásról beszámoló sajtóhíreket és nyilatkozatokat. A tudomásunkra jutott információkat szakértőink meg fogják vizsgálni" – olvasható az OLAF válaszában, amelyet a lap kérdéseire küldött. Közölték: egyelőre azt elemzik, hogy az ügy az OLAF hatáskörébe tartozik-e. A Népszabadság brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy a felcsúti vasúti közlekedés uniós pénzekből történő fejlesztése az Európai Bizottság figyelmét sem kerülte el, a testület azonban egyelőre az OLAF következtetéseire vár. A korábbi hírek szerint az április 30-tól közlekedő felcsúti kisvasútra nagyon kevesen vesznek jegyet. Kedden Csepreghy Nándor azt állította: a sajtóban korábban megjelent információkkal ellentétben eleve ilyen kevés utassal számoltak a beruházás tervezésekor. Szerinte a napi 2500–7000-es szám egy félreértésen alapul, a -nak a Miniszterelnökség át is küldött egy táblázatot, amelyet a pályázó A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány készített. Ebben évi tízezer utas szerepel, amelyet már Csepreghy számolt át közleményében napi 28-ra.
2016. július 25. 7 perc p Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára nemrégiben nyilatkozatban cáfolta a felcsúti kisvasútra kalkulált utasszámról szóló tavalyi infónkat, de ezután hiába kértük tőle a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentációt. Adatigényléssel fordultunk a projektért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 30 nap után az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként. A NAIH-hoz fordulunk jogorvoslatért. 2015 márciusában írtuk meg, hogy a kormány 600 millió forint EU-s támogatást ad a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak a felcsúti kisvasút építésére. A cikk megjelenése előtt az alábbi kérdéseket küldtük el a Miniszterelnökségnek, de máig nem kaptunk rájuk választ. – Önök szerint jogszerű és etikus, hogy egy kormányhatározattal a miniszterelnök gyakorlatilag utasítja az NFÜ-t, illetve annak jogutódját, hogy biztosítson "kiemelt felhívást", vagyis lényegében EU-s forrást egy magánvállalkozás projektjére?
Kósa Lajos volt egyébként az is, aki egy korábbi, a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, az önkormányzatok az uniós fejlesztési pénzek egy részét valójában saját működési költségeik fedezésére költik, mert amúgy nem jönnének ki a büdzséjükből. Az elmúlt években a kormányzati elvonások hatására ez valószínűleg csak még elterjedtebbé vált (ennek a folyamatnak a része lehet az is, hogy egyre több helyen rúgják ki és foglalkoztatják vissza közfoglalkoztatottként munkatársaikat), pedig ez elvileg szigorúan tilos. Természetesen nem csak Magyarországon vannak ilyenek. Lengyelországban például két, teljesen irreális beruházás miatt is áll a bál. Gda ńsk és Gdynia városának vetélkedése régre nyúlik vissza, így amikor a Szolidaritás szakszervezet bölcsőjéül szolgáló hajógyáráról híres Gdańsk Lech Wałęsa nevére keresztelt repülőterét uniós pénzből kibővítették, a gdyniai városatyákat ette a sárga irigység. Gdynia mellett egy régi katonai reptér van, amelyet a hadsereg ma már alig használ (viszont itt rendezik meg minden évben Lengyelország legnagyobb rockfesztiválját), így a helyi vezetés a szomszédos Kosakowo faluval úgy döntött, saját polgári repteret csinálnak a létesítményből.
Hamarosan 600 millió forint uniós támogatáshoz juthat az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA), amely így megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat. A PFLA kezdetben nem tudta megmondani, hogy milyen forrásból valósítja meg a projektet, később kiderült, hogy a kormány ad majd rá uniós fejlesztési forrást. A pályázat most jelent meg, meglepő lenne, ha a pénzért a Puskás Akadémiának bárkivel is versenyeznie kéne. Korábbi cikkeink a felcsúti fociakadémiáról Egész pályás bevásárlás Felcsúton EU-támogatásból szépül az Alcsúti Arborétum az Orbán-alapítványnak Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből TAO-pénzek II. : Felcsút az abszolút nyertes Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt 2013 tavaszán szellőztette meg az Index a Népszabadság nyomán, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a felcsúti fociakadémiát is érintő turisztikai nosztalgia kisvasutat nyitna meg, amely legfeljebb 25 km/h-val közlekedne a Bicske és Alcsútdoboz között újjáépített síneken.