Bár egyes német hivatalos kockázatelemzések szerint fenti vizsgálati eredmény nem volt megalapozott és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint veszélytelen a szer, a német tartományok fogyasztóvédelmi miniszterei jelezték, hogy Németországban megtiltanák a glifozát tartalmú növényvédő szerek használatát. A gyomirtó szerek jolly jokere, a glifozát tényleg mindent visz? | AGROKÉP. Ennek ellenére az ötéves meghosszabbításról legutóbb Németország is igennel szavazott. Franciaország ugyanakkor nemmel, annak ellenére, hogy francia gazdák lezárták Párizsban a Champs-Elysées sugárutat, hogy kifejezzék tiltakozásukat a glifozát hatónyagú gyomirtók tervezett betiltása ellen, amelyre Emmanuel Macron államfő még a választási kampányban tett ígéretet. A növényvédő szerek vagy hatóanyagok visszavonása azonban nem előre eldöntött menetrend szerint zajlik, ahogyan az engedélyezés is bonyolult eljárás, amely a felhasználásukkal együtt szigorú kontroll mellett folyik. A növényvédő szerek gyártóira viszont egyre nagyobb nyomás és felelősség nehezedik, hogy a fejlesztéseik megfeleljenek az egyre szigorodó elvárásoknak.
A mezőgazdaságban dolgozókra lehet a leginkább veszélyes Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége 2015 márciusában a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbször használt – gyomirtóját. A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szakértői szerint a glifozát okozta rák kockázata főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Ezért a gazdák és a mezőgazdasági munkások komoly kockázatnak lehetnek kitéve. Európa élelmiszer-biztonsága a tét | Híradó. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot – tették hozzá.
Így elsősorban a tarlók és nem mezőgazdasági területek gyommentesítésére, erdészetek, illetve gyümölcsösök gyomirtására használják, továbbá nagy szerepe van a parlagfű elleni küzdelemben is. Szántóföldön engedélyezett ugyanakkor a betakarítás előtti permetezés - kukorica, napraforgó, repce, szója, búza, árpa kultúrákban -, állományszárítás (deszikkálás), illetve a betakarítás előtti gyomirtás céljából. Érvek és ellenérvek A glifozát EU-ban történő engedélyezése, azaz 2001 óta több olyan tudományos kutatás is napvilágot látott, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. A legnagyobb port talán mégis az kavarta, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) fennhatósága alá tartozó, francia székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015-ben a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a gyomirtó hatóanyagot. Az IARC szerint a kockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy az otthoni kertészkedésnél a glifozát nem jelent kockázatot.
A Nébih friss beszámolója szerint feszített ütemben halad az előkészítő szakmai munka annak érdekében, hogy a glifozát hatóanyag európai uniós státuszának megújításáról időben döntés születhessen. A négy előkészítő tagállam (Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország) határidőre elkészítette jelentéstervezetét. A jelentéstervezetben az eddigi tudományos adatok alapján a hatóanyag megújítására tettek javaslatot. A piacon fellelhető leghatásosabb gyomirtó volt: van esély arra, hogy visszatérjen? Viták és perek a glifozát hatóanyagú gyomirtószerek kapcsán A glifozát hatóanyag tartalmú gyomirtók körüli környezetvédelmi és egészségügyi aggályok először 2018 novemberében bukkantak fel, amikor az Egyesült Államokban egy limfómás megbetegedés miatt 289 millió dolláros kártérítésre ítélték a szer feltalálóját és forgalmazóját, a Monsantót. Az ítélet után nagyot esett a glifozát népszerűsége, a következő hónapokban pedig sorra nyújtották be a társaság ellen a kártérítési igényeket, mindösszesen 18 ezret, ami nagy érvágás volt a Monsantót megvásároló Bayernek.