A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke: Melinda Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Tulajdonnév 1. 2. Bank bán felesége. 1 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈmɛlindɒ] Tulajdonnév Melinda Melinda női név ismeretlen eredetű: ezt a nevet adta Bánk bán feleségének D'Ussieux francia író 1775-ben egy elbeszélésében és Katona József innen vette át Bánk bán című drámájához, a név ezután terjedt el. Fordítások angol: Mindy A lap eredeti címe: " " Kategória: magyar szótár magyar tulajdonnevek magyar-angol szótár Rejtett kategória: magyar-magyar szótár
Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk a jó barátot, ellenséget; és aztán ha célra értünk, sírni kell csak; szánom keserveiteket, emberek! nevetve. Te szánsz nagyúr? Ó, a magyar se gondol már oly sokat velünk, ha zsebe tele van - hisz a természet a szegényt maga arra szánta, hogy szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és - meghaljon. Úgy van, úgy! Esmérni kell az élhetetlenek sorsát, minek- előtte megtudhassuk szánni is. Tiborc! Menj, menj; keresd fel asszonyomat, s ha meg- találtad, úgy jöjj, s várakozz reám. Heraldikai lexikon/Boszniai heraldika – Wikikönyvek. Haza mentek - ott megmondhatod, hogy él még Bánk. Igen - kedves szomszédok! Él még Bánk, atyánk - fogom kiáltani. Sírva elmegy.
A kehely a Hazai Tudósítások-beli írás megjelenése után néhány évvel, 1815-ben buzini gróf Keglevich Jánosnak, a templom kegyurának ajándékaként a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. Bánk bán alkotott... : FostTalicska. A tornai kehely egy különleges ötvösmunka, amely 1409-35 között készülhetett Budán, Ezdegei Besenyő Pál megbízásából. A kehely is igazán arisztokratához méltó kivitelezésű. A kelyhen látható a különböző védőszentek mellett a Cillei Borbál királynőnek tulajdonított képmás is, amely Luxemburgi Zsigmond második feleségének, kevés korabeli ábrázolásainak egyike.... A kehely hatkaréjos talpa mezőinek egyikét Szent Borbála fél alakja alatt kerek talpú, álló címerpajzs tölti ki, sötét, zománcozott háttér előtt szembenéző, hosszú hajú, koronás fiatal nő mellképével. A múzeumnak 1815-ben adományozott kehely 1825-ben megjelent ismertetésekor a címerábra "királynékirálylány" ábrázolásában Zsigmond király második feleségének, Ciliéi Borbálának alakját vélték felismerni — kapcsolatot próbálva ezzel teremteni a címer és a fölötte ábrázolt, védőszentnek gondolt, Borbála között.
A nőalakot jó száz évvel később Varjú Elemér a Forgách család címereként határozta meg. Erre alapot a család, hasonló, hármas halomból kinövő, szembenéző, koronás női mellképet ábrázoló címerpajzsa adhatott, amely például Forgách Gergelynek Ioannes Fiorentinus szignatúrájú, 1515-ös évszámú, egykor Felsőelefánton (Horné Lefantovce) őrzött sírkövén látható. A vélekedést Kolba Judit cáfolta meg azzal, hogy a Forgáchok ezt a címerváltozatot csak a 16. század elejétől használták, 15. századi címerük ettől eltért. Kolba végül nem vetette el "a pajzs alakú mező" Borbála királynéra utaló voltának feltevését, és megbízónak a királyt, esetleg a királynét tartotta. A megoldás kulcsát maga az 1987-es, Zsigmond-kiállítás szolgáltatta. Címerhatározó/Cseh címer – Wikikönyvek. A diplomatikai részen, az Albert osztrák herceg és az országnagyok által 1424. május 25-én kiadott oklevél (Országos Levéltár, Dl. 39. 284) pecséteinek kiállított másolatai között volt ugyanis egy, amely a kehely címerével egyezőt mutatott, ez pedig Özdögei Besenyő Pál volt szlavón bán gyűrűspecséte volt!
Itt a pajzsban az alak bal haránt dől. A pecsét viszont a címerpajzsban levő nőalakra szimmetrikus, azaz e szerint a címerpajzs dől jobbra. A pecsét kerek szegélyén felirat nincs. A belső gyűrű a címerpajzsot veszi körül. A második gyűrű a pecsét külső pereme. A köztük levő részen felirat nincs, csak két oldalt, stilizált növényi szár (virág) helyezkedik el, az alakkal párhuzamosan, az üres helyet sugárirányú rovátkolás díszíti. Az 1404-es pecsét már ettől annyiban tér el, hogy a pecsétet osztó gyűrűk közötti mezőben, körív mentén a felirat: S PAULI BISSENI Az 1420. július 2-i pecséten – bár erősen töredékes – a mellalak még dőlt. Az 1420. októberin viszont már – bár ez is csak egy maradék részlet – talán a mellalak dőlése megszűnt. Az 1424-es pecsét viszont már egyértelmű, a királynői mellalak a pajzsban nem dől. Ez a pecsét is az előzőekhez hasonló méretű és kialakítású. A körgyűrű mezőben a felirat: PAULUS BISSENUS DE EZDEGE Összességében a címerben elhelyezett királynői koronás mellalak és a különféle korokból származó pecsétek ugyanezen alakjai igen jó egyezést mutatnak.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Tvartkó István, boszniai bán (1353-1376), későbbi király lovaspecsétje I. Tvrtko Bosnyák Bán király címere az Illír címerkönyvből (Rubčić-változat) A Vukčić család címere a Fojnica címerkönyvben Radoje, bosnyák nagykenéz címeres síremléke A Boszniai Heraldika sajátos címertani rendszer a balkáni és közép-európai Heraldika találkozási pontján. A boszniai heraldika fejlődése [ szerkesztés] Bosznia legnagyobb része a tulajdonképpeni Bosznia, ehhez kapcsolódik délkeleten Hercegovina. Lakossága katolikus Horvátokból, ortodox szerbekből és (Szerb és Horvát nyelvű) Bosnyák "muzulmánokból" áll, akik közül a középkorban sokan eredetileg bogumilok és manicheisták voltak. A magyar királyok mindig is használták a Bosznia és Ráma királya címet. A magyar befolyás erős volt az országban, amióta Vak Béla király 1138-ban megszerezte Bosznia északi területét és felvette a Ráma királya címet. A területet a boszniai bán vezettte. Ettől kezdve a Báni cím a magyar udvari tisztviselők és a Boszniai Báni uralkodók címe lett.
A kiterjedt birtokok, az oklevelekben leírt események, perek, mind ezt bizonyítják. Ezdegei Bessenyő Pál a korának egyik gazdag főura, országos címek, hivatalok birtokosa, a Sárkány rend lovagja, bárója, volt bán, amely címet élete végéig felemlegetik. Zsigmond királyhoz a bán haláláig hű maradt. Mindezek azt jelentették számára, hogy a király még azokban az esetekben is pártolta, amikor nagyon súlyos és bizonyítottan vétkes dolgokat követett el. Zsigmond mindössze egy évvel élte túl a bánt. Valószínűsíthető azonban, hogy az Ezdegei Bessenyő vagyon nagy része a királyra "háramlott" vissza, a család "magva szakadása" okán.... 1331. "A fehérvári káptalan előtt Bessenyő Miklós királyi ügyész, Borjád birtokot, harmincz márkáért, Kéri Lőrincz fiaitól és Péli Bekétől kiváltja. 1334-ben a kajdacsi nemes besenyők nemzetségéből származó, Bessenyő Bertalan pap tűnik fel a forrásokban.... 1347-ből való utalás szerint "az összes besenyők" ispánja a Liptó megyében élő Zsadányi Besenyő János fia: Gergely, a besenyők főbírája (1346-52) Ugyanez évben a király a fejér megyei ősi birtokairól elszármazott Zsadányi Bessenyő Gergelyt, az összes besenyők ispánját és rokonait kivette az ország, de különösen Liptó vármegye rendes bíráinak joghatása alól.... 1350-ben Zsadányi Bessenyő János Nagy Lajos király al-lovászmestere volt, s mint ilyen részt vett a nápolyi hadjáratban.