Ha megnézzük, hogy milyen egészségi problémák járulhattak hozzá a COVID-19-fertőzés halálos kimeneteléhez, akkor azt látjuk, hogy a kardiovaszkuláris betegséggel küzdőknél 10, 5 százalék, a cukorbetegeknél 7, 3 százalék, krónikus légzőszervi betegség esetén 6, 3 százalék, magas vérnyomásnál 6, 0 százalék, ráknál 5, 6 százalék, egyéb súlyos betegségeknél összességében 0, 9 százalék volt a halálozási ráta. Azaz, annak kell leginkább tartania a koronavírustól, aki idős és valamilyen krónikus betegsége van. Részletek! A halálozási statisztikákból tehát nem lehet érdemi következtetéseket levonni, sem az egyén, sem egy adott populáció számára. Covid halálozási army. Nem olvashatják ki belőlük, hogy mekkora valószínűséggel fertőződnek, illetve betegednek meg, s annak mi lehet a végkifejlete. A számok azonban segítenek megérteni a járvány kiterjedtségét és súlyosságát. Persze sejtjük, hogy aki beteg, idős vagy egészségtelen életmódot folytat, rosszabbul járhat. Nekünk magyaroknak pedig ez a járvány mutathatja meg, hogy a rémesen rossz egészségi mutatóinkkal, a rengeteg krónikus betegünkkel, a híresen egészségtelen életvitelünkkel és a lerobbant egészségügyünkkel mekkora veszélyben is vagyunk valójában.
A Covid-19 oltásokat követő vérlemezkeszám-csökkenéssel társult vérrögképződés (TTS) klinikai jellemzőiről és kimeneteléről jelent meg egy friss kutatás a JAMA Neurology szaklap szeptember 28-i számában. Egy 116 agyi vénás szinusz trombózisos (CVST) beteget magában foglaló kohorsz vizsgálat eredményei szerint e betegek közül 76 esetben a tünetek az AstraZeneca oltás beadása után jelentkeztek; 38 (32, 8 százalék) esetben nem teljesültek a TTS diagnosztikai kritériumai. ORIGO CÍMKÉK - halálozási arány. A maradék 78 esetben (67, 2 százalék) állapítottak meg TTS-t és közülük került ki a 76 AstraZeneca vakcinával oltott személy. A 78 beteg 81 százaléka (63 fő) volt nő; az átlagéletkor 45 év - idézi a kutatási eredményeket a szakgyógyszerész. Egy 207 fős kontrollcsoportnál az agyi vénás szinusz trombózis CVST a Covid-19 járvány előtt alakult ki. A vakcináció utáni TTS esetek közül 24 százaléka komás állapotban került orvoshoz, 68 százalékuknál agyvérzés következett be, amelyet 36 százaléknál (25 fő) vérrögképződés kísért. A kórházi kezelés során 47 százalékuk hunyt el (mielőtt a TTS a tudományos közösség figyelmének középpontjába került volna, a halálozási arány 61 százalék volt (23-ból 14 fő), majd a később diagnosztizáltaknál 42 százalék (53-ból 22 fő).
Ebből az következik, hogy ha a halálozási számok emelkednek is, a halálozás rátája attól még csökkenhet. Az átlagok elfedik a lényeget Amikor megpróbáljuk megérteni, hogy a becsült halálozási arány mit is jelent a gyakorlatban, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem minden ember hal meg azonos eséllyel egy adott betegségben. A koronavírus légzőszervi fertőzés, így a gyenge tüdejű emberek vagy más egészségi problémákkal küzdők nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosan betegek, vagy halnak meg, mint az erősek és egészségesek. A The New York Times a kínai járványügyi hatóság március elején közzétett adatait idézve arról ír, hogy bár a kínai férfiak és nők meglehetősen egyenlő mértékben fertőződtek meg, a férfiak halálozási aránya 2, 8 százalék volt, míg a nőké csak 1, 7 százalék. Erre válasz lehet például a férfiak és a nők genetikai különbsége, de az is, hogy Kínában a férfiak nagyobb arányban dohányoznak (50 százalék), mint a nők (2 százalék). Az életkor hatásáról sem feledkezhetünk meg. Olaszországban például, a járvány jelenlegi európai gócpontjában a COVID-19-ben elhunytak átlagéletkora 80 év felett van.