Sőt, mintha a villanymotorral is használna pár fokozatot az automata választékából, ha nem is mind a nyolcat: így már nem csoda, hogy tisztán elektromosan akár 120-szal is tud haladni. Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016. Engem abban lepett meg ez a BMW, hogy pontosan fordítva viselkedik, mint eddig ismert hibridek. Egyrészt, amikor elektromos hajtással megy, szinte zabál. A stabil 50 km/órás sebesség tartása közben a pillanatnyi fogyasztásmérő 15-20 kWh/100 km között ugrál, ami meghökkentően sok, erről valószínűleg a sportos kerékdőlésű futóműgeometria és a hihetetlen jól tapadó, széles gumik tehetnek. Ezért aztán az embernek napjában egyszer, de ha messzebb a melóhely, inkább kétszer is elgondolkodik azon, hogy hol talál egy szabad konnektort. Már ha nem kizárólag a zöld rendszámért vette meg a kocsit, meg az ingyen parkolásért. Mindenesetre ez számottevően gyakoribb tankolás, mint egy 320d esetében. Nagyon hamar feltölthető még sima konnektorról is, mivel az akkuból csak 5, 7 kWh-t tudunk kihasználni Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016.
Igaz, ezeket a százezreket el kell költeni előre néhány extrára, bár ezen a szinten már alapból bőrös a Bimmer. 110 litert vett el a csomagtartó alá pakolt akkucsomag, maradt 370 Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016. Elvileg tehát lehet életképes a dolog, de nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy sok értelme van. Mert ugyanabban az autószalonban ott ácsorog az i3, amivel nem kell minden 25-30 km után töltési lehetőség után kajtatni, legalább ennyire menő, mint ez a 330e, sőt, talán a fiatalabb csajok szemében még menőbb. Ha pedig attól retteg az ember, hogy lemerül, ne bumm, akkor a kiegészítő hatótávnövelő benzinmotorral kell megvásárolni, és akkor azzal is lehet messzebb menni. Extrákkal elkölt az ember annyit a 330e-re is. Bár lehet, hogy a régimódi cuccokhoz szokott embereknek pontosan azért van szükségük egy ilyen modellre, hogy ne legyen olyan hirtelen a váltás, és belássák: létezik ilyen középút, csak nincs sok értelme. És legközelebb majd vesznek egy i3-ast, vagy valami más i-s BMW-t, ami még ma nem is létezik.
Már ha az áramért fizetett az ember, és nem egy ingyenes töltőnél vételezte. Mert így csak 200 Ft volt ez az elővárosi út. Bár kissé kusza a belső dizájn, a BMW-sek már megszokták, és nem is tudnak élni nélküle Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016. Nem hinném, hogy ezek után egy BMW-s fejében megfordulna, hogy ennél kevesebbel is lehet autózni, pedig lehet. A nemrég próbált elektromos Hyundai Ioniq 12-17 kWh között evett, úgy, hogy még autópályatempó is volt benne, és toltam neki rendesen. És benzint nem is fogyaszt desszertnek. A BMW az igazi meglepetést országúton, autóúton és autópályán okozta, mert itt tényleg a dízelekkel vetekedő fogyasztásokat mutatott. Érdekes módon mindig használ egy icipici áramot, még autópályán is. Nem tudom, mi a trükkje, de mondjuk egy országutas menet után 5 liter+5, 3 kWh volt a számla. A harmad autópálya, kétharmad autóút után pedig (ilyenkor végig megy a benzinmotor) 5, 9 l+2, 2 kWh volt a mérleg, 105 km/órás átlag mellett. Fain ülés Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016.
Ha viszont hozzászámolom az elektromos kilométereket, akkor végül 5, 86 litert fogyasztott a 330e. Nem tagadom, a mai napig a hatása alatt vagyok a BMW 330e-nek. Évekkel ezelőtt éreztem hasonlót, amikor lehetőségem volt kipróbálni az akkor még próbaköröket futó elektromos Mini E-t München mellett. Szerintem a villanyautózás óriási élmény, a villamosokra emlékeztető hang mindig mosolyt csal az arcomra, a gyorsulási képesség egyszerűen pazar, hiszen az elektromotor nem gondolkodik. A lassulás pedig újabb meglepetés, mert amint lelépünk a gyorsító pedálról, a villany aggregát úgy lassítja a bódét, mintha ráléptünk volna a fékre. És ugyanezt a feelinget adja át a BMW 330e is. De akármennyire is beájultam az autótól, nem hagyhatom szó nélkül a szűk belső teret. Ez akármelyik BMW 3-asra elmondható, tehát nem a hibridhajtás miatt ment össze a térkínálat. Sőt, mivel a csomagtartó alá került az akkumulátorpakk, a 330e puttonyának mérete csökkent csak le 370 literre, de mivel teljesen sík a padló, szerintem teljesen jól használható.
Könyörtelenül egyben van. Odafigyeltek rá, megtervezték, és minden tudásukat beleadták, hogy egy minden szempontból kikezdhetetlen autót alkossanak, még ezekben a nehéz időkben is. Különösen igaz ez a 330e plug-in hibrid változatra, amiben egy négyhengeres benzinmotor és egy váltóházba szerelt villanymotor tudását kellett ötvözniük, mégis lenyűgözően harmónikus a hajtáslánc működése. Konkrétan hibátlan. Nem is tudom, hogy valaha kimertem-e ezt állítani egy tesztautóra. Nehéz más szóval kifejezni ezt a magától értetődően sima működést, hajtson éppen a belsőégésűről vagy akár a villanyról. A kettő közti váltás észrevétlen, többek között a zseniális 8-fokozatú ZF váltónak köszönhetően, amit rábízhatunk a Hybrid módban, de akár mi is eldönthetjük, hogy éppen honnan fogyasszon: a 40 literes tankból, vagy a 12 kWh-s akkumulátorból. Utóbbi egyébként az egyetlen kompromisszumot is jelenti: sajnos, – ahogy a legtöbb plug-in hibridben – itt sem voltak képesek helyveszteség nélkül elhelyezni az akkumulátorcsomagot hátul, így a 330e csomagtartója is csak 375 liter, felhajtott ülésekkel.