Pékségek A Közelben

Tuesday, 28-May-24 18:46:49 UTC

Például ezen adatok alapján határozzuk meg a kattintási mintákat, hogy ezeknek megfelelően optimalizáljuk szolgáltatásainkat és tartalmainkat. Marketing Harmadik felek számára is lehetővé tesszük, hogy sütiket helyezzenek el az oldalainkon. Nyitva tartás, érintkezés. Az ott gyűjtött adatok többek között a közösségi médiában személyre szabott hirdetések megjelenítésére vagy egyéb marketingcélokra használhatók fel. Ezek a sütik nem feltétlenül szolgálják szolgáltatásaink tényleges működését.

  1. Nyitva tartás, érintkezés

Nyitva Tartás, Érintkezés

Love-project a magyar valóságban A BreadPit tavaly nyitott a zuglói Szugló utcában. Ónodi Szabó Mátyás tulajdonos elmondása szerint az első egy-két hónap a gyerekbetegségek kiküszöbölésével telt, utána viszont berobbant a kereslet. A pékség családi vállalkozás, az Ónodi Szabó-fivérek indították: a Manfrédhoz hasonlóan ez is egy régóta dédelgetett álom megvalósítását és a családi összetartozás erősítését is jelentette. Bár az álom megvalósult, a vállalkozás üzleti része folyamatos fejlesztést igényel. A befektetés ingatlannal együtt jócskán meghaladja a 100 millió forintot, mondja Ónodi Szabó, a megtérülés a számítások szerint minimum 5 év. Mínuszosok a cég nyitása óta nem voltak, és komolyabb hullámzások sem tapasztalhatók a bevétel tekintetében, a tulajdonos úgy látja, az állandó magas minőségű termékek és kiszolgálás többé-kevésbé a téli szezonban is hozta a kívánt eredményt. Télen átlagosan 5-6, nyáron 8-10 embert alkalmaznak, és nagy hangsúlyt fektetnek a saját gyártásra. Bár eleinte voltak beszállított termékek, most már szinte nem fordul elő ilyesmi, a deli polcot és a specialty kávét leszámítva.

Például a remek kakaós csigát vagy a saját márkanévvel is megáldott Félegyházi kiflit De a hétmilliárd forint feletti 2017-es árbevételig azért hosszú, kissé kacskaringós út vezetett. Gulyás István kecskeméti üzletember eredetileg NB I-es kosárlabdázó volt, ezzel párhuzamosan lett vállalkozó. Főként büféket, kisvendéglőket üzemeltetett a rendszerváltás előtt a nagyvárosban és környékén. A kilencvenes évek végén egy omladozó, az 1920-as években épült malmot vásárolt, és évek szívós munkájával indította újra. Nemcsak a pincében, de a gépek egy részén is állt a víz, ám a kitartó munka végül sikert hozott, újraindult a még fából készült elektromos malom. Az öreg létesítmény mellé jó stratégiai érzékkel vette meg a vállalkozó 2001-ben a kiskunfélegyházi kenyérgyárat, amely a helyi sütőipari vállalat utódjaként vegetált. Akkoriban húsz-harminc dolgozóval, áldatlan állapotok közt folyt némi termelés. Mégis, jó ötletnek tűnt, hogy a malom és a kenyérgyár egy kézben működjön. A malomipar azonban más készségeket kíván, és az ősöreg technológia fejlesztése nem lett volna kifizetődő, sőt egy modern őrlőüzem is épülni kezdett a közelben, a kis malmok fokozatosan mentek tönkre.