=ÉS(F2>5; H2="A") Tehát ha az F2 értéke nagyobb, mint 5 ÉS a kategória "A"-s, akkor az eredmény IGAZ, egyébként HAMIS. Annyival bővítsük ki a fenti vizsgálatot, hogy ha az ÉS függvény eredménye IGAZ, akkor írjuk ki a "Drága és sok" fejlécű J oszlopba, hogy "igen", egyébként ne írjunk ki semmit. Excel logikai függvények - Exceltanfolyam.info. Tehát szükségünk lesz egy HA függvényre, ami megvizsgálja a fenti két feltételt (>5€ és ="A") és ha ezek a feltételek igazak, csak akkor írjon ki szöveget. Ezek alapján a J2-s cellában az alábbi képletnek kell állnia: =HA(ÉS(F2>5; H2="A");"igen";"") Tehát ha az ÉS kettő feltétele mind IGAZ, akkor az ÉS eredménye is IGAZ, tehát a HA függvény első paramétere IGAZ, tehát a HA függvény második paramétere lesz az eredmény, azaz egy "igen" szöveg. VAGY függvény A VAGY függvény (angolul OR) alapjaiban véve teljesen azonos az ÉS függvénnyel, mind szintaxisa, mind a lehetséges kimenetelek köre megegyezik. Egyetlen egy, de annál jelentősebb különbséggel: amennyiben a benne foglalt feltételek közül legalább egy IGAZ, úgy a függvény eredménye is IGAZ, viszont ha minden HAMIS, úgy a függvény eredménye is HAMIS.
A HAHIÁNYZIK függvény felépítése megegyezik a HAHIBA függvényével. Viszont csakis a #HIÁNYZIK hibát cseréli le. Excel logikai függvények: NEM, HAMIS, IGAZ függvények NEM függvény (angolul NOT függvény) Az argumentumnál megadott érték ellentettjét adja vissza. HAMIS függvény (angolul FALSE függvény) A HAMIS logikai értéket adja eredményül. Nincs argumentuma. Pl: =HAMIS() IGAZ függvény (angolul TRUE függvény) Az IGAZ logikai értéket adja eredményül. Pl: =IGAZ() Excel logikai függvények feladat A táblázatban egy könyvesbolt kötelező olvasmányainak listáját látod. A könyv címe szerint van rendezve a táblázat. Szerepel a könyv írója, és az ára is a táblázatban. Valamint, hogy hány darab van a boltban, és mennyi a raktáron. A gyakorlófeladat letölthető innen: Excel logikai függvények A táblázattal többféle feladat lesz, hogy jobban elsajátítsd a fent bemutatott függvényeket. Tegyél felkiáltójelet azon könyvek sora mellé, amit rendelni kell. Akkor kell rendelni, ha nincs belőle a raktáron. (F oszlop) Vizsgáld meg, melyik könyvek azok, amik a boltban elérhetőek és 2000 Ft-nál olcsóbbak.
A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész
Az augusztus 27-én nyíló Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a világhírű német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A kiállításon bemutatkozó közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Kis fürdőző (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet!
Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. 1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered.
1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos visznyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel.
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.
A kép is ennek az érzését keltette bennem, ki is mozdított kicsit a mindennapok szürkeségéből és békével töltött el a látványa. A tenger élmény számomra nem volt számottevő a képen, de a reggeli fények és színek nagyon nagy hatással voltak rám. Szerző: Bogdány Virág Fotó: Puchard Balázs