Czuczor Gergely szerkesztésében 1857-ben jelent meg válogatás La Fontaine meséiből Heckenast Gusztáv képes kiadásai sorozatában. Emellett persze egyéb válogatások is megjelentek a 19-20. században, hiszen az erkölcsi tartalmú mesék kiválóan megfeleltek oktatási célokra is. 1926-ban először adják ki La Fontaine összes meséit magyarul Kozma Andor, Vikár Béla és Zempléni Árpád fordításában. Könyvünk ennek anyagát veszi át. Radnóti Miklós Kétnyelvű Klasszikusok sorozatában adott ki egy La Fontaine-válogatást, Kosztolányi Dezső hét mese fordítását készítette el, de Weöres Sándor, Áprily Lajos, Jékely Zoltán és még sokan mások is hozzájárultak La Fontaine meséinek az erkölcsi tanító célzatú vonatkozástól némileg elszakadó, a művek esztétikai értékeit előtérbe helyező átültetéséhez. Kötetünk meséit Jean-Louis Regnard de Montenault által megjelentetett korabeli francia kiadvány illusztrációi egészítik ki és járulnak hozzá az interpretációhoz. A kötet majd' minden meséjéhez tartozik illusztráció, melyeket Jean-Baptiste Oudry által 1729 és 1734 között festett képek után Charles-Nicolas Cochin készített.
Leírás La Fontaine összes meséi Jean De La Fontaine Jean de La Fontaine a Napkirály, Racine, Moliere, Boileau századának, a fényes 17. századnak (élet)művésze. Gazdag életművéből – hiszen írt színdarabokat, elégiákat, verses novellákat és elbeszéléseket – meséit tarthatjuk, méltán, fő művének. Állatmeséinek anyagát, tartalmát, korának alkotói szokásai, esztétikai nézetei szerint, jórészt Aiszóposzból, Phaedrusból és a Kelet gazdag mesekincstárából merítette. Meséinek népszerűségét mégis leginkább az adja, hogy nyersanyagát páratlan frissességgel, élénk színekkel és találó vonásokkal közvetítette korabeli hallgatóságának. A gyakran párbeszédes formában megírt fabulák állatszereplői általában saját természetüknek megfelelően viselkednek, ám ezek rendre megfeleltethetőek emberi tulajdonságoknak, viselkedésmódoknak is, a művek az emberi gyarlóságokat, a korabeli társadalom erkölcseit bírálják. La Fontaine fabulái az emberi viszonyokat ábrázolják, a társadalom kérdéseiben, sőt az aktuálpolitikai eseményekben foglalnak állást – látszólag – burkoltan, ám az utalásokat és a tanulságokba kódolt véleményt nem olyan nehéz meghallanunk.
Összefoglaló Jean de La Fontaine a Napkirály, Racine, Moliere, Boileau századának, a fényes 17. századnak (élet)művésze. Gazdag életművéből - hiszen írt színdarabokat, elégiákat, verses novellákat és elbeszéléseket - meséit tarthatjuk, méltán, fő művének. Állatmeséinek anyagát, tartalmát, korának alkotói szokásai, esztétikai nézetei szerint, jórészt Aiszóposzból, Phaedrusból és a Kelet gazdag mesekincstárából merítette. Meséinek népszerűségét mégis leginkább az adja, hogy nyersanyagát páratlan frissességgel, élénk színekkel és találó vonásokkal közvetítette korabeli hallgatóságának. A gyakran párbeszédes formában megírt fabulák állatszereplői általában saját természetüknek megfelelően viselkednek, ám ezek rendre megfeleltethetőek emberi tulajdonságoknak, viselkedésmódoknak is, a művek az emberi gyarlóságokat, a korabeli társadalom erkölcseit bírálják. La Fontaine fabulái az emberi viszonyokat ábrázolják, a társadalom kérdéseiben, sőt az aktuálpolitikai eseményekben foglalnak állást - látszólag - burkoltan, ám az utalásokat és a tanulságokba kódolt véleményt nem olyan nehéz meghallanunk.
Egyszerre ruházza fel az állatokat emberi jellemvonásokkal, és ír az emberről, akiben ugyancsak felfedezhetők állati tulajdonságok. Így az állatok örve alatt szabadabban beszélhetünk az emberről, egyúttal pedig úgy tűnhet, hogy az egész teremtést ugyanazok a törvények hatják át és az állatokat ugyanazok a vonások jellemzik s ugyanazok a veszélyek fenyegetik. Ebben az óriás egységben egy kis megnyugtatás is rejlik. La Fontaine állat-ember világa nem önmagában szép. Szép viszont a kép, amit róla fest. Szép, a vonások megdöbbentő igazsága és az ecsetkezelés egyéni könnyedsége által. Vikár Béla és Szántai Zsolt kiváló fordításával, Haranghy Jenő nagyszerű illusztrációival e kötet minden bizonnyal az igényes irodalom kedvelőinek megbecsült kincse lesz. Jean De La Fontaine további könyvei
Az antikvár könyv adatai: Állapot: A képeken látható, jó állapotban. Kiadó: Szukits Könyvkiadó A kiadás éve: 2001 Kötéstípus: Kemény kötés Oldalszám: 389 NINCS KÉSZLETEN Leírás Átvétel/szállítás La Fontaine (1621-1695) összes, immár klasszikusnak számító meséit tartja kezében az olvasó, egy kötetbe gyűjtve. A francia író munkássága előtt az állatmese nem volt más, mint rövid példázat, amelynek szereplőit nem kellett komolyan venni, hiszen csak a tanulság kedvéért léteztek. A szerző, bár vígjátékokat, regényt és különböző költeményeket is írt, tehetségének legmegfelelőbb és legszabadabb formáját – igaz, csak igen későn, 47 évesen – e műfajban találta meg. Meséit kettősség jellemzi. Egyszerre ruházza fel az állatokat emberi jellemvonásokkal, és ír az emberről, akiben ugyancsak felfedezhetők állati tulajdonságok. Így az állatok örve alatt szabadabban beszélhetünk az emberről, egyúttal pedig úgy tűnhet, hogy az egész teremtést ugyanazok a törvények hatják át és az állatokat ugyanazok a vonások jellemzik s ugyanazok a veszélyek fenyegetik.
Abéliáskert gyümölcs és díszfaiskola – Kertészet Szeged Faiskola kínálata: Díszfa, cserje, fenyő, sövény növény, leyland ciprus, babérmeggy, tuja, tiszafa, fagyal, korallberkenye. Mediterrán gyümölcsfák: füge, kivi, datolyaszilva, indián banán, gránátalma, citromfa.
Ráncos rózsa A fodros rózsabokrok akár 2 m magasra is megnőhetnek. Júniustól augusztusig virágoznak a rózsaszín és a vörös árnyalataiban, bár az egyes virágok még őszig fejlődhetnek. A levelek fényesek és ráncosak, ősszel élénk sárgaek. A gyümölcsök oválisak, kezdetben halványzöldek és narancssárgák, teljesen érettek. A C-vitamin és a növényi alapanyagok értékes forrása. Különféle konzervek és borok készülnek belőlük. A lengyel rózsa lekvár receptjét nagyra értékelik. Előkészítésükhöz 30-40 gramm cukorra és 1 kg megtisztított csipkebogyóra lesz szükség. Készítse elő az érett gyümölcsöt az előző receptek szerint. Ezután öntsön beléjük egy pohár vizet és forralja fel, majd dörzsölje át egy szitán. A pürét fel kell forralni és 10–12 percig főzni. Ezután feloldjuk benne az elkészített cukrot, és addig főzzük, amíg a lekvár megfelelő állagú nem lesz. Melegen tegye üvegekbe és forrásban lévő vízben sterilizálja. Ehető berkenye fajták érési sorrendben. A félliteres edényeket körülbelül 20 percig, a literes edényeket pedig 25 percig sterilizálni kell.