A zenei élet Somfai László tanulmánya nyomán – amely az ún. "Erkel zeneszerzői műhelyről" íródott – elkönyvelte ezt a dalművet egy olyan alkotásnak, amely nem Erkel Ferenc, hanem nagyobbrészt legnagyobb fia, Erkel Gyula műve, hiszen a partitúra teljes egészében az ő keze vonásával íródott. István király – Opera. Ezt a feltételezést megerősítette a partitúra és az Erkel Ferenc által írt vázlatkönyv közti számos különbség is. Emiatt az operát – anélkül, hogy azt bárki hallhatta volna – "meglehetősen egyenetlenre sikerült, részletekből összeállított darab"-nak aposztrofálták, "kiváló és unalmas zenei részletekkel". Nem is tekintették tisztán Erkel Ferenc-operának, társszerzős darabként könyvelték el. Az újabb hangfelvételek és előadások mást mutatnak. Az első CD-felvétel karmestere, Mossóczy Vilmos megállapítása szerint a vázlatkönyv és a partitúra közti különbségek felszínesek, nem koncepcionális jellegűek.
A MÁV Szimfonikusok és az István Király Operakórus közreműködésével CD-felvétel készült Erkel Ferenc István király című operájának eredeti, helyreállított változatából - jelentette be a zenekar és az operatársulat pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, az István Király Operakórus karigazgatója elmondta: az énekkar nyolc budapesti egyházi és világi kórus tagjaiból verbuválódott kifejezetten azzal a céllal, hogy részt vegyenek a hatalmas kórusigényű opera előadásában. "A lelkes kórustagok és a MÁV Szimfonikusok közreműködése nélkül ez a lemez sohasem valósulhatott volna meg" - hangsúlyozta. Revizor - a kritikai portál.. Az István király Erkel kilencedik, utolsó operája, mely az Operaház 1884-es megnyitására készült, de végül csak egy fél szezonnal később tudták bemutatni. Abban az évben tizenháromszor játszották, később azonban - részben óriási költségigénye miatt - eredeti formájában sohasem került színre, egészen 2010-ig, amikor Komáromban előadták a helyreáállított, eredeti változatot - idézte fel Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Erkel-kutató, az opera "feltámasztásának" egyik fő kezdeményezője.
57 videó - 1810 Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15. ), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. Erkel ferenc istván király gimnazium. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt.
A történelmi hitelességet természetesen fölösleges számon kérni az művön. A meseszövésnek ezek a mozzanatai azonban talán jól érzékeltetik az opera szereplőinek, viszonyainak erőteljesen idealizált, stilizált voltát. István itt nem olyan politikusként jelenik meg, aki a hatalom logikája által diktált tettekkel vezeti népét Európába. Erkel ferenc istván király a film. Figuráját kizárólag az egyetértés megteremtésére való törekvés és ennek hitbéli záloga, a keresztény megbocsájtás jellemzi. Imre herceg alakjában is pusztán az égiek iránti titkolt elköteleződés (az operában egyébként motiválatlan szüzességi fogadalom) dominál, Gizella pedig csupán a fiát féltő, szerető anya (aki a trónörökös halálhírét mellesleg egy elsóhajtott "ah"-hal nyugtázza). Az államalapító uralkodó és közvetlen környezete mintha megmerevedne ebben az eszményi és esetenként egyoldalúnak tűnő ábrázolásban, amelynek olykor kiüresedő pátoszával nehéz együtt lélegezni. Az ellentábor alakjai már dinamikusabb szereplők. A bosszú- és hatalomvágy, a féltékenység, a szerelmi csalódás és sértettség meglehetősen emberi érzései a valószerűség felé viszik őket.
A szabadtéri előadás, valamint a hangszeresek és az énekesek hangosításának ezzel együtt járó kényszere sajnos csak korlátozott mértékben tette lehetővé a zenekari hangzás finom árnyalatainak érvényesülését. Nem segített ennek leküzdésében az időjárás sem: olykor a fölerősödő szél belefújt a mikrofonokba. Ennek ellenére Bretz Gábor bársonyos, meleg basszbaritonja jól illett a nyugodt, megingathatatlan hitű idős uralkodó figurájához. Néhol érződött csak úgy, hogy szerepének egy-egy mély hangja próbára teszi. Balczó Péter fénylő tenorja méltán emelte Imrét titkon választott égi arája magasába. A Crescimirát alakító Keszei Bori hangja – meglehet, hangosítási hiba áldozatává vált – a Péterrel ( Szegedi Csaba) kötött bosszú-szövetség elérkeztéig halknak bizonyult. Szép ívvel formálta meg a szerelmes, majd a szerelmében sértett bosszúálló, végül a tettének súlya alatt összeroppanó gyilkos alakját. Erkel ferenc istván király intelmei. Egyedül a negyedik felvonásbeli őrülési jelenete tűnt kevésbé hatásosnak. A halott férj érkezésének vízióját megéneklő ária egyes szakaszai, talán a zene kétértelmű egyszerűsége folytán, inkább hatottak játékosnak, mint borzongatónak.
(A tepsit nem kell sem papírozni, sem kikenni, mert elég a tésztában levő zsír. ) 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt szép pirosra sült. Kihűlés után szépen lehet szeletelni.
Nagyon egyszerű és gyors. Kezdő háziasszonyoknak is ajánlom, sikerrel járnak. Hozzávalók • 30 dkg sima liszt, • pici só, • 1 egész tojás, • 1 pohár tejföl Rátét • 10 dkg liszt, • 10 dkg zsír vagy sütőmargarin Elkészítése A hozzávalókat összedolgozzuk. Fél centi vastagra kisodorjuk nyújtófával. – a 10 dkg lisztet kikeverjük a 10 dkg langyos zsírral – majd ezzel a masszával megkenjük a kinyújtott tésztát. Egyszerű rétes tészta készítése. A hosszanti szélétől feltekerjük, mint a beiglit és a hűtőbe tesszük, (el is maradhat), hogy megdermedjen benne a zsír vagy a sütőmargarin. A tekercset 4 részre vágjuk és egyenként vékony lappá nyújtjuk. Közepére tesszük a tölteléket, tejföllel meglocsoljuk és feltekerjük. Kizsírozott, lisztezett tepsibe rakjuk, tetejét olajjal és tejföllel megkenjük. A sütőt felmelegítjük 180 fokra (légkeverés), és kb 30-35 perc alatt aranysárgára sütjük. Bármivel tölthetjük. Túrós mazsolás, darás meggyes, stb
Még hogy művészet az otthoni rétes készítése? A klasszikus tészta húzása-nyújtása valóban az, de ezt a süteményt bárki könnyedén, gyorsan elkészítheti otthon. Hozzávalók 2 rúd réteshez: 30 dkg liszt 1 egész tojás 2 dl tejföl só 10 dkg margarin 5-6 dkg liszt 0, 5 dl olaj A lisztet alaposan összegyúrom az egész tojással, a tejföllel és a sóval. Rugalmas tésztát kell, hogy kapjunk. Kinyújtjuk és megkenjük a 10 dkg margarinnal, majd megszórjuk az 5 dekányi liszttel. Összehajtjuk, majd összehajtva kinyújtjuk. Újra összehajtjuk, kinyújtjuk. Ekkor egy kellemes munkafázis következik: a tésztát legalább 20 percre betesszük a hűtőbe pihenni, mi pedig vagy elkészítjük a tölteléket vagy egy pohár vörösbor mellett ejtőzünk egy keveset. Esetleg lehet a kettőt kombinálni. Pihenés után a tésztát kivesszük a hűtőből, majd kettévesszük. Egyszerű rétes tészta házilag. Mindkét darabot olyan vékonyra nyújtjuk ki, amennyire csak tudjuk. A tetszés szerinti tölteléket egyenletesen rászórjuk, majd, mint a bejglit, feltekerjük. Kizsírozott, vagy kiolajozott tepsibe helyezzük és alaposan megkenjük a tetejét olajjal.